web lap top tartalom ajánló blog


2016.feb.12.
Írta: bdk Szólj hozzá!

Volt egyszer egy Dzsambalink

képzetes szavak lexikonja - régi játékom átmentett posztjai a NolBlogról (télikert, tömeges sms)

Dzsambalink


írta: tutyi | 2008. aug. 5.

Irodalmi visszatekintés T. nagyhenceg kollégám tudományos munkája alapján, avagy a "dzsambalink" hiteles értelmezése.

A dzsambalinket ismerők számára talán nem mondok e helyt újat, hiszen világirodalmi remekművek igazolják a létezését.
Mégis, nézzünk utána, hogy a világ nagyjainak műveiben hol találhatunk rá erre a nem mindennapos értelemben használt szóra:

"Ki tízszer szólt, ki százszor is kiáltott
Ki dzsambalinkjét oda sem veté
Kit szerelem-láz le nem gyalázott
Égi ágyát csak ollyan vetheté."

Vörösmarty Mihály: A teremtőhöz c. verse egy, a költő által soha nyilvánosságra nem hozott műve.
A költő mélységes megvetése a szerelemisten áldozatai felé a "dzsambalink" szó tudatos használata. Abban az időben ugyanis dzsambalinket vetni a szeretett személy lábai elé annyit tett, mint durván visszaadni egy szerelmi zálogot, csak ez ráadásul csúnya, lilás foltokat hagyott a fiatal leányok szoknyáján.
Vörösmarty Mihály úriember volt: soha nem tett volna ilyet.

Ám a következő sorok is jelenthetnek meglepetést:

"Én még funfanfark sapkát hordtam
Rosszalkodtam meg vagdalóztam     
Hagyja a dzsambalinket kárba
Engem engedjen el a bálba!"

József Attila kamaszkorának meghatározó időszaka a dzsambalink befőzési szertartása volt. Ősszel, mikor sárgába borultak a fák, a kis Attilát édesanyja sokszor kérte, hogy segítsen kevergetni a könnyen odakozmáló dzsambalinket. József Attila viszont szívesebben ment volna bálba. E szülői önkény fölött érzett fájdalma, nem mellesleg kiskamaszos daccal átszőtt dühe szülte ezt a néhány versszakot. A funfanfark sapka egyébként jellegzetesen öcsödi viselet volt: az ősmagyar funfan farkából szőtt könnyű, habselyem anyaga megvédte tulajdonosát a tűző napsugaraktól.

A meglepetéseknek azonban még messze nincs vége:

"Kevergetem puliszkámat
Addig, amíg meg nem fő,
Dzsambalinkkel feldúsítom,
Jó sok legyen, ez a fő."

Petőfi szintén magabiztosan utal a dzsambalink konyhai használatára. Titkos receptek alapján a héját kiszárítva remek pipadohány került ki belőle. Erre bizonyítékképpen jöjjön mindjárt egy méltatlanul elfeledett négysoros Kosztolányi tollából:


"Mint akinek húsz dzsambalinkje lett
mélyeket szippantva verselgetek
Bár egy nincs meg, mert elkeveredett... 
Mint akinek húsz dzsambalinkje lett."


Kosztolányi Dezső már-már megszállott szárított dzsambalink-gyűjtő hírében állt. Műveiben gyakran említést tett róla, persze, mindvégig olyan szavaknak álcázva, amelyek a köznapi értelemben átlagos jelentéssel bírtak. Nem igazolt információk szerint egy fanatikus rajongó dzsambalink-shopot fog üzemeltetni a Kosztolányi téren, a Feneketlen-tó lombos fái között.

Sappho Afroditéhez írt soraiban a dzsambalink egy különös értelmezésével találkozhatunk. Az ókori irodalom még jegyezte a dzsambalinkelést, mint hosszú szónoklatot egy randa testrészről.

Sappho soha nem találkozott ugyan Afroditével, de feltételezte, hogy nem tetszene neki az orra. Eme költeményében a szépség istennőjét ezért negatív jelzőkkel illeti - csakis bosszúból.

"Bamba orromról dzsambalinkelsz, asszony
(Ménkű esz' éngem, mert nem egy királynő)
rút és alig él, de pörögne a szájad      
mégsem sebez meg."
                   

Tovább

Műhelyemben Salgó-polc

Dex-ion SMS-generátor

Van nekem egy tömegesen SMS-verseket előállító írói műhelyem. Csavarmentes Salgó-polc sorakozik a fal mentén, azon állnak a mai versgenerátor elemei és a korábbi verziók prototípusai. Akad közte kurblis és pedálos, tolattyús és dugattyús, van, amelyiket petróleum hajtja, és olyat is készítettem, amely az elmehasadás energiáját hasznosítja versíráshoz.

Hogy a dolog érdekesebb legyen, a polcrendszeren gyakran beizzítom valamennyi versírómat, ilyenkor kattog a fém állványrendszer a fokozott igénybevételtől, csak úgy füstölög a dexión. Vagyis a Dex-ion, amely ilyenkor felszabadul az elnyomás alól, pontosabban kiszabadul a tudatalattiból. Ilyenkor csak úgy szaporáznak az esemesek, csúcsra jár a rendszer. Szerencsére egy ideje ebből meg is tudok élni, a Salgó Oszkár vezette polc-boltban korlátlan mennyiségben átvesznek SMS-üzenetként írt haikukat. Már tele a padlás a verseimmel, de mindig újabb tömeges tételt rendelnek és példás módon elraktározzák a nagy teherbírású, kissé már használtas félpolcokon.

Tanultam, hogy az irodalom tulajdonképpen a valóság transzformációja, ez stimmelni látszik, mert a műhelyemen álló hagyományos salgópolcon generált versek végül egy csavaros eszű Salgó webáruházába kerül.

Gördülő Salgó-polccal az SMS-kiállításra

Legutóbb ki is állítottam versíró generátoromat. Egy gördülő Salgó-polcon gurították be a furcsa képzőművészeti alkotásokat bemutató galériába. Így lett az irodalomból szobrászat. Ravasz ember ez a Salgó. Egyébként nagy volt a siker.

csavaros-salgo-polc.jpg

Tovább

Illyés Gyula szobra, Beregszász - Hatodik Síp

Illyés Gyula szobrának avatása és a Hatodik Síp premierje. Kárpátalja, Ungvár, Beregszász - Illyés Gyula Magyar Irodalmi Klub, Könyvbarátok

 Illyés Gyula mellszobrát, Borbás Tibor magyar szobrászművész alkotását 1989. október 14-én avatták fel Beregszászban. Előzmények...

>> A beregszászi Illyés-szobor avatásának előzményei, körülményei - személyes visszaemlékezés az avatásról egy mostanában előkerült fénykép alapján, különös tekintettel a szocialista brigádmozgalomra, a budapesti Kőbányai Sörgyárra és annak agilis elnökére, a Könyvbarátok Egyesületére és a Hatodik Síp c. folyóirat legendás alapítására...

Az 1980-as évek elejének hol fagyos, hol kicsit felengedő ideológiai légkörében beregszászi értelmiségiek fejében érett meg az elhatározás egy magyar művelődési klub létrehozására. Ez akkor eretnek gondolatnak számított, a nacionalizmus vádját vonhatta maga után, így a kezdeményezés sokáig nem kapott zöld utat. Végül két apró homokszem mégis bekerült a szovjet bürokrácia gépezetének a fogaskerekei közé, és ez épp elegendő volt ahhoz, hogy megalakuljon az Illyés Gyula Magyar  Irodalmi Klub. >> A személyes visszaemlékezést a Mozgó Világ részére írt naplójegyzetemben foglaltam össze, 2010 októberében. Lásd >> tovább » (virtuális szerver)

Illyés Gyula szobra, Beregszász - Hatodik Síp - magyar irodalom, kárpátalja, beregszász 1989, ungvár, személyes visszaemlékezés, szoboravatás, illyés gyula, szűrös mátyás, dalmay árpád, határon túli magyar (htm), virtuális szerver bérlés (VPS), közélet, politika, ukrajna, szovjetunió, magyarország, magyarság

Idézetek a Három kutyához és a tetőzabáló kecskékhez

Így újév előtt talán kellemes hangulatba ringatja olvasóimat az alábbi néhány kedvenc idézetem.


Elsőre néhányat az írott forrásokból.

Minden idők legzseniálisabb mondata kétség kívül a szép emlékű Csengeri Dezső „A Tiszánál, pirkadatkor” című regényéből való (Ungvár, 1980). Így hangzik:

„Három kutyáját, amelynek három ólja mértani pontossággal komorlott a hombár előtt, egymás után rugdosta a csizmájával vacokra.”


Ugyaninnen:

„Alighanem meghűlhetett az elmúlt hetek szervező-agitációs caplatásai alatt.”

A frissebbekből. Három gyöngyszem Nagy Zoltán Mihály "Páros befutó" (Ungvár, 2002) kisregényéből:

„Az ezüstfényben megtestesült csoda lassan, méltóságteljesen úszik a zötykölőssé vetemedett makadám fölött.”

„Szaggatott, torz sikoltozása beleveszett az erőteljes szökelléssel nekilóduló Audi motorzajába.”

„erős kezében riadt remegéssé sikeredik a vállrándítás szándéka”


Ugyancsak NZM-től, egy novellájából:

„a kecskék tavaszra felzabálták a skatulyás-sarkos, gótikus ívet formázó tetőzettel összevillázott kazlacskát.”

A három kutyától így el is jutottunk a tetőzabáló kecskékhez.

--------

Címkék: stílus, irodalom, ciki

Balfas legrészletesebb életrajza

Hosszú kutatómunkám eredményeként megszületett a kiváló indonéz költő, publicista és prózaíró, Muhammad ibn Salim Balfas (1922-1975) eddigi legteljesebb magyar nyelvű életrajzi összefoglalója. Szükségesnek tartottam elkészítését, mert miközben hazájában az indonéz nemzeti irodalom egyik megteremtőjét, a Yag-novella mesterét lassan nemzeti hősként tisztelik, aközben a magyar sajtóban olykor még puszta létezését is kétségbe vonják. Ez a közlés talán szétoszlathat néhány alaptalan találgatást, tévhitet. – Ezúton köszönöm meg Dr. Kállay O. Béla hatékony segítségét dolgozatom elkészítésében, amelyet ezúton ajánlok olvasóim és a szakma érintettjeinek szíves figyelmébe: katt: Muhammad Balfas indonéz költő élete és munkássága

Címkék: irodalom

Megrendelhető új verseskötetem - e-könyvként

Kő és árnyék - előrendelés

 Mivel új verseskötetem kereskedelmi forgalomba egyáltalán nem kerül, fontolgatom, hogy elkészítem elektronikus könyv (e-book) formájában és az esetleges érdeklődők csekély ellenértek fejében megkaphatják e-mailben. Ha elegendő számú előrendelés érkezik, hozzálátok a munkához. Aki igényt tartana az e-könyvre, kérem, itt jelezze:
Frissítés: érdeklődés hiányában a projektumot beszüntettem (5-nél kevesebben jelentkeztek, tőlük elnézését ezúton kérek). A Kö és árnyék versei folytatólagosan a Balládium blogban kerülnek publikálásra:

 

 

Címkék: vers, könyv, irodalom

BDK ONLINE WEBMAGAZIN

A vereckei botránykőVálogatott halálaimKét hold: a NASA titkol és figyelKállay Labord és a kaméleonok »» BDK ONLINE

Lassan kialakul nemrégiben nyitott webmagazinom periodicitása. A publikációkat egy ideje havi gyűjteményekbe rendezem, az éppen aktuális anyag a FRISS SZÁM link alatt található.  Ezen belül kétheti gyakorisággal lementem az állandóan változó-frissűlő CÍMLAPOT, így lehetségessé válik a címlap-archívum szerinti tájékozódás is.

Webmagazinomat azoknak ajánlom, akik nam figyelik rendszeresen napi blogomat (BDK BLOG), de 1-2 hetente szívesen beleolvasnak a megrostált, válogatott anyagba. Ők tehát ide kattintsanak: BDK ONLINE WEBMAGAZIN.

Pikáns mekegések

Nem könnyű jó kecskerímet írni. Maga a rím nem annyira nehéz, százával lehet találni olyan kettős alakzatokat, amelyekben ugyanaz a két mássalhangzó cserélődik fel (a klasszikus példa: kaján halász / haján kalász), de hogy az alkotott rím újszerű, maga a kétsoros versike pedig lehetőleg poénos, esetenként - mint nálam - kicsit pikáns is legyen, ahhoz már kevés a puszta szókeresgélés és hangcserebere. Tovább...

Karinthy újratöltve

Az öröm legalább háromszoros: új magyar tévéfilm született; Karinthy Frigyes művei alapján készült; nagyon-nagyon jó lett! A T.Ú.K. - Tanár úr kérem! c. produkciót (rendezte Mátyássy Áron, 2011) tegnap sugározta az m1, és mi nagy élvezettel vettünk részt az többszörös időutazásban: vissza a 20. század elejére, Karinthy korába, s azon belül is ingajáratban a felnőttkor és a diákévek között. Az alapötletet nyilvánvalóan az író Találkozás egy fiatalemberrel c. novellája adta, sikerült azonban jót csavarni rajta: a filmben ifjú önmagával agyműtétje közben találkozik a főhős, s ennek megfelelően váltakoznak az Utazás a koponyám körül c. regényből és a Tanár úr kérem! történeteiből ismert epizódok, bőven megtűzdelve más írásokból vett motívumokkal, sőt, versrészletekkel. Tovább

Csernobil - a birodalom vége

 

25 évvel ezelőtt tanultuk meg a csakhamar félelmetes szimbólummá nőtt fogalmat: Csernobil. Kifejezője a rossznak, a fenyegetettségnek, a bűnös emberi felelőtlenségnek, az álnok politika képmutatásának, a lopakodó és mindenbe befészkelő halálos veszedelemnek, az istencsapásnak. Csernobil… Mivel a hatóságok eltitkolták a reális veszélyt, Kijevben és országszerte megtartották a kötelezően önkéntes május elsejei felvonulásokat. Tudatlanságunkban mi kirándulni is kimentünk Nevickére, Kolos még nem volt másfél éves, félmeztelenül szaladgált a réten a vakító áprilisi napsütésben. Fogalmunk sem volt arról, hogy milyen izotópok záporoznak rá a makulátlannak látszó kék égből. Nem sokkal később jelentkezett, évekig fulladásos tünetekkel járó allergiája alighanem összefüggésbe hozható ezzel. »tovább

 

Egy házasság pokolbugyrai

Amikor Elizabeth Taylor meghalt, „házimozinkba” épp be volt készítve a Nem félünk a farkastól. A véletlen egybeesés annyira megzavart, hogy az újranézést inkább elhalasztottam, megvártam, hogy lecsengjen a dolog. Aztán persze mégis sorra került a film a DVD-lejátszónk menüjében, és hiába idéződtek fel a sok évvel ezelőtt látottak, az Edward Albee színdarabjából készült 1966-os alkotás (Who’s Afraid of Virginia Woolf?, rendezte Mike Nichols) most is maradéktalan élményt nyújtott. A méltán világhírű film időtállóságát a zseniálisan megírt darab, a páratlanul gazdag színészi játék és az irodalmi alapanyaggal roppant érzékenyen bánó rendezés egyszerre eredményezi, emiatt a Nem félünk a farkastól újra és újra tökéletes szellemi kielégülést nyújthat, sőt, ha a kulmináció drámai fordulatát a legutóbbi találkozás óta sikerült elfelejtenünk, akkor katartikus élményt is. »tovább

Az igazság kelepcéje

A holokauszt-emléknap alkalmából

Sorstalanság – film és könyv

Kényelmetlen mű Kertész Imre Sorstalansága. Kínos. Amikor olvasásához készültem, azt gondoltam: pirul majd az arcom, szégyenkezem, sóhajtozom, szörnyülködöm, felháborodom és végül majd erkölcsi mivoltomban mégiscsak megerősödve kerülök ki a dologból. És valami egészen más történt, amit azóta sem sikerült pontosan megfogalmaznom. Mert a Sortalanság nem úgy épül az emberbe, mint valami lezárt tanulság. Hanem mint sosem gyógyuló seb. És ez a seb egyáltalán nem azonos a holokauszt miatti lelkiismeret-furdalással. A regény az igazságérzetünket billenti ki egyensúlyából, érvényteleníti bejáratott értékítéletünket, s olyanfajta szembesülésre kényszerít, amelyből nem kerülhetünk ki győztesen. Ahelyett, hogy megigazulnánk, inkább egyfajta megalázottságot érzünk, de még az sem adatik meg nekünk, hogy ezt erkölcsi  kudarcként éljük meg, ebben lehetne valami fennköltség is, de nem, sokkal elementárisabb, ősibb az érzés, amely, bár irodalmi mondatok révén, mégis áttételek nélkül, primer módon, elemi erővel tör ránk. Emelkedettséget vártunk, gyötrő, fájdalmas, de értékítéletünket visszaigazoló tanulságot, ehelyett kelepcében találjuk magunkat, és pontosan tudjuk, csak ahhoz hasonlatosan szabadulhatunk, mint csapdából a farkas, amikor lerágja és odahagyja vasak közé szorult lábát. »tovább

Tanár úr Kérem! - új magyar tévéfilm

Az öröm legalább háromszoros: új magyar tévéfilm született; Karinthy Frigyes művei alapján készült; nagyon-nagyon jó lett! A T.Ú.K. – Tanár úr kérem! c. produkciót (rendezte Mátyássy Áron, 2011) tegnap sugározta az m1, és mi nagy élvezettel vettünk részt az többszörös időutazásban: vissza a 20. század elejére, Karinthy korába, s azon belül is ingajáratban a felnőttkor és a diákévek között. Az alapötletet nyilvánvalóan az író Találkozás egy fiatalemberrel c. novellája adta, sikerült azonban jót csavarni rajta: a filmben ifjú önmagával agyműtétje közben találkozik a főhős, s ennek megfelelően váltakoznak az Utazás a koponyám körül c. regényből és a Tanár úr kérem! történeteiből ismert epizódok, bőven megtűzdelve más írásokból vett motívumokkal, sőt, versrészletekkel. A gazdag montázsból igazi műegész lett: Karinthy szellemének megfelelő alkotás, amelyben a súlyos tragikumhoz, az élet értelmét firtató mélységekhez a legtermészetesebb módon társul a játszi könnyedség, a jóízű humor. Mindez a legnemesebb filmes eszközökkel történik: megragadó az erőteljes, olykor szürreálisba hajló képi világ, jó ütemben váltakozik párbeszéd, monológ és narráció, meggyőző a színészi játék. Az egészet egy igen jó érzékkel felépített konstrukció tartja egyben, amelyet még zenés betét is gazdagíthat (az Előszó részlete, igen sajátos hangulatú előadásban). »tovább

Levél a Heti Hetesnek a Dsida-vers meghamisítása ügyében

Azon frissében írtam a levelet, egy hétig vártam valamilyen reakcióra. Most közzétettem.

»Aki valamilyen ostoba túlbuzgóságból ezt az utalást kiiktatta az egyik legnagyobb magyarságvers végéről, az nemcsak a költeményt fosztotta meg egyik sarkalatos tartalmi jegyétől, hanem egy bizonyos ideológiai szemléletről is kiállította a leleplező szegénységi bizonyítványt.«

»» tovább