web lap top tartalom ajánló blog


2015.aug.29.
Írta: bdk Szólj hozzá!

Illyés Gyula szobra, Beregszász - Hatodik Síp

Illyés Gyula szobrának avatása és a Hatodik Síp premierje. Kárpátalja, Ungvár, Beregszász - Illyés Gyula Magyar Irodalmi Klub, Könyvbarátok

 Illyés Gyula mellszobrát, Borbás Tibor magyar szobrászművész alkotását 1989. október 14-én avatták fel Beregszászban. Előzmények...

>> A beregszászi Illyés-szobor avatásának előzményei, körülményei - személyes visszaemlékezés az avatásról egy mostanában előkerült fénykép alapján, különös tekintettel a szocialista brigádmozgalomra, a budapesti Kőbányai Sörgyárra és annak agilis elnökére, a Könyvbarátok Egyesületére és a Hatodik Síp c. folyóirat legendás alapítására...

Az 1980-as évek elejének hol fagyos, hol kicsit felengedő ideológiai légkörében beregszászi értelmiségiek fejében érett meg az elhatározás egy magyar művelődési klub létrehozására. Ez akkor eretnek gondolatnak számított, a nacionalizmus vádját vonhatta maga után, így a kezdeményezés sokáig nem kapott zöld utat. Végül két apró homokszem mégis bekerült a szovjet bürokrácia gépezetének a fogaskerekei közé, és ez épp elegendő volt ahhoz, hogy megalakuljon az Illyés Gyula Magyar  Irodalmi Klub. >> A személyes visszaemlékezést a Mozgó Világ részére írt naplójegyzetemben foglaltam össze, 2010 októberében. Lásd >> tovább » (virtuális szerver)

Illyés Gyula szobra, Beregszász - Hatodik Síp - magyar irodalom, kárpátalja, beregszász 1989, ungvár, személyes visszaemlékezés, szoboravatás, illyés gyula, szűrös mátyás, dalmay árpád, határon túli magyar (htm), virtuális szerver bérlés (VPS), közélet, politika, ukrajna, szovjetunió, magyarország, magyarság

Ungváron háromszobás lakás kiadó

Kiadó lakás Ungvár - azonnal beköltözhető, berendezett 3 szobás lakás a város központjában. Összkomfortos ungvári lakás kiadó hosszú távra

Kiadó lakás: Ungvár

lakas kiado ungvar

 A kárpátaljai Ungvár város központjában - Bercsényi utca - új, berendezett és felszerelt, azonnal beköltözhető összkomfortos háromszobás lakás hosszabb távra kiadó, csakis leinformálható igényes bérlőnek.

Nagy, világos, utcára néző nappali szoba (képeinken) kis erkéllyel; hálószoba, kisszoba, konyha, fürdőszoba + WC, előtér - összesen közel 90 m2. Új bútorzat, szőnyegek, háztartási gépek, felszeret konyha. Műholdas TV sok magyar, orosz, ukrán és angol nyelvű csatornával, WiFi - széles sávú internet. A lakás újonnan épített ház második emeletén helyezkedik el,

  •  a kiadó lakás távolsága Ungvár városrészeitől:
  • 5 percre a központtól (buszmegálló, Korjatovics tér, Korzó)
  • 10 percre a várnegyedtől (görög katolikus katedrális, egyetemek, vár)
  • 15 percre az unparti sétánytól (Közép-Európa leghosszabb hársfasora)

Ha érdekli, írjon! » levél küldése «

 

kiado-lakas-berlet-ungvar

Fotók a kiadó ungvári lakásról:

Tovább

Kell-e nekünk kormánypárti képviselő?

A fenti (azóta már törölt) videót a KMKSZ politikai komisszárja kommunikációs titkára osztotta meg a BúkFészen. Én meg kicsit megkommenteltem. Jött rá pár válasz, annak közzétételétől eltekintek, alább csak saját szövegeim. 

Balla D. Károly Brenzovics a mi új Gajdosunk (viszont kétségtelen, hogy utcahosszal értelmesebb őnála és ha már... akkor alighanem Laci a legalkalmasabb erre posztra. más kérdés, hogy ezzel a személye által egy olyan hatalom kap a kárpátaljai magyarság legnagyobb erejű szervezete részéről legitimációt, amely szerintem erre egyáltalán nem szolgált rá.)

Balla D. Károly vannak értelmetlen viták, de van, aminek lehet értelme. arról pédául szerintem lehet akár ehelyt is értelmes vitát folytatni, hogy egy kisebbségvédelmi szervezet a hatalom farvizén bukdácsolva vagy azzal szembefordulva lehet-e a) hitelesebb; b) eredményesebb - és a b)-t még lehet szálazni, hogy miben lehet eredményesebb, ha az elnöke kormánypárti képviselőként fog működni: abban-e, hogy a szervezet hatásköre jobban kiterjedjen, vagy abban-e, hogy a magyarság helyzete javuljon (ne rosszabbodjon túl látványosa...

Balla D. Károly ez szerintem nem kérdés: persze, hogy kell. a kérdés, hogy kormánypárti kell-e.

Balla D. Károly ez így kicsit naivan hangzik (bocs). persze, hogy bízunk. kérdés, hogy a bizodalmunk tárgyát képező kedvező fejlemény bekövetkezésére mekkora ráhatása volt-van-lesz egy olyan képviselőnek, aki kormánypárti mandátuma okán nem mehet szembe ezzel a kormánypárttal.

Balla D. Károly a kmksz épp ezt a gyenge pontot piszgálgatta - teljesen jogosan - Gajdos képviselőségében.

Balla D. Károly ráadásul a régiók pártja látszólag (tudjuk, hogy leginkább oroszpártisága okán, de:) valamilyen szinten kisebbségbarát, kisebbségtűrő volt, Gajdosnak kedvezett. az országot irányító jövőbeni kormányzó erő - ezt merem borítékolni - azonban kőkeményen nemzeti jellegű lesz, valószínűleg a nacionalista jelző sem túlzás. no akkor majd mit tesz a mi Lászlónk, ha - mint a kmkszszel kötött megállapodást be nem tartva a Juscsenko-rezsim - az új hatalom elkezdi felszámolni a magyar oktatást?

Balla D. Károly mondom: nem az a kérdés, kell-e képviselő. nagyon kell. a kérdés, hogy akkor is kell-e, ha kormánypártinak kell lennie.

Tovább

Nem Dupka Nándor a hibás

dupka nándor egyre több helyen nyilatkozik - mond baromságokat - a kárpátaljai magyarok nevében. ez - mutatja a felháborodás a facebookon - sajnálatos, felháborító és szégyenteljes. de nem nándi a hibás, hanem azok, akik fórumot adnak neki. édesapja egyszer nekem kifejtette: ha van valamire lehetőség, azt a lehetőséget ki kell használni. a kisfiú megtanulta. ő csak kihasználja, hogy ezekre a baromságokra van igény. áhítattal hallgatják és megtapsolják. megérdemlik nándit. vagyis: a baj mélyebb annál, mint hogy egy hülyegyerek hőst akar magából fabrikálni, mert sajnos vannak, akik ehhez nemcsak asszisztálnak, hanem biztatják is. a legjobban azt bírom, ahogy vitéz nándorunk az ukrajnai fasisztákat fenyegeti - magyarországi újnácik társaságában...

A kárpátaljai magyarság egyre inkább elidegenedik Ukrajnától


MTI 2014. március 27., csütörtök 12:55

A kárpátaljai magyar fiatalok azért tudnak gyengébben ukránul, mint idősebb nemzettársaik oroszul, mert a szovjet időszakban az oroszok jobban meg tudták kedveltetni a nyelvüket a magyarokkal, mint független államukban az ukránok - írta az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap csütörtöki száma.

Az újság főszerkesztője, Kőszeghy Elemér által jegyzett publicisztikai írás szerint vitathatatlan tény, hogy a negyven évnél idősebb, anyanyelvű iskolában tanult kárpátaljai magyarok döntő többsége jobban tud oroszul, mint a náluk fiatalabbak ukránul. Ennek okát a szerző szerint nem a nyelvtanárokban vagy a nyelvoktatás módszertanában, de nem is a magyarokban kell keresni. A magyarázat szerinte sokkal inkább abban rejlik, hogy a szovjet időszakban az orosz nyelvet, és magukat az oroszokat jobban „el tudták adni” a magyaroknak, mint most az ukránt, illetve az ukránokat. „A háborúk nagy győztese, a forradalmi eszmék mozdonya, Európa hős védelmezője a mongolokkal szemben, világhatalom, az első űrhajós nemzet - sulykolták a fejekbe nap mint nap” - emlékeztet a cikkíró, megjegyezve, hogy maga a nyelv Puskin, Turgenyev, Dosztojevszkij, Lermontov nyelve, s még azt is elhitették, hogy Ivan Fjodorov találta fel a nyomdát, nem Gutenberg. A szerző szerint az ukrán vezetés immár 23 éve „erőből” igyekszik megszerettetni az országban élő más nemzetiségekkel az ukránságot, az ukrán nyelvet. Pedig az ukrán társadalomnak nagyon könnyű lett volna megnyerni a magyarokat, csak meg kellett volna tartania a szimpátiájukat, hiszen az 1991-es népszavazás bizonyította, hogy a kárpátaljai magyarság teljes mellszélességgel támogatta az ukrán függetlenséget, a Moszkvától való elszakadást - mutat rá a főszerkesztő. Szerinte a kárpátaljai magyarok elismerték az ukrán nép igényét a függetlenségre, úgy gondolva, hogy mindkét nép nyomás alatt élt, s ebből kifolyólag remélték, az ukrán többség az ölébe hullott jogokat megosztja a függetlenné vált ország többi nemzetiségével is. De nem ezt tette, egy idő után ellenkezőjére fordult a helyzet, a kisebbségi kérdésekben a puha, esetenként még akár toleránsnak is mondható szovjet ideológiát egy kemény, „Ukrajna és az ukránság mindenekfölött” irányelv váltotta fel - fogalmaz a szerző.

Tovább

Tűnődések

Legalább egy emberöltőnyi ideje tűnődöm azon, hogyan állok én az egyén és közösség kérdésével. Egoista lennek vagy csak individualista az utóbbi időben, amióta nem tudok feloldódni Kárpátalja magyar közösségében.

Ez számomra elsősorban valamiféle lelkiismereti kérdés – ösztöneimben, érzelmeimben még mindig nagyon erősen kötődöm Kárpátaljához. Továbbra sem tudom másutt elképzelni az életemet, amely nyilván valami mássá, másfélévé válna, ha nem innen, nem ebből a közegből meregetném szemem a világ dolgaira. A szó hagyományos értelmében lelkiismeretnek én ugyan ezt nem nevezném, esetleg ragaszkodásnak vagy kötödésnek, de leginkább érzelmileg megélt és elfogadott helyzetnek. Hasonlóan fest nálam a következő tényező is:

akarati kérdés – nem állíthatnám, hogy (főleg az utóbbi 2 évtizedben) valami áthatott hivatástudatból vagy felelősségérzetből vállalnám kárpátaljaiságomat, amelyet magamra vonatkoztatva nem érzek sem nyomasztó tehertételnek, sem kegyes kiváltságnak. Ellenben olyan helyzetnek gondolom, amely eléggé sajátságos – és sajátosságában érdemes arra, hogy azon teljességében elfogadjam és megéljem, hogy nehézségeit áthidaljam és „könnyebbségeit” felhasználjam. Személyiségem részévé égett ez a helyzet, és én akarom, hogy az is maradjon. Ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez egy kicsit is visszatartana a legélesebb kritikák megfogalmazásától. Sőt.

Ungvár - régi képeslapok, fotók

 A régi Ungvár képei 

Különösebb szorgalom és szenvedély nélkül, de egy ideje gyűjtögetem a háború előtti Ungvár képeit: ha valahol ilyenre bukkanok, általában lementem. Össze is állt egy egészen szép, de egyelőre sem időrendben, sem pedig téma szerint nem rendezett kollekció. Javát még régebben elhelyeztem egy „üres” weblapomon – meglehetősen kezdetleges formában. Most alaposan kicsinosítottam az oldalt, bekötöttem rendszerembe, feltettem rá a városhoz kapcsolódó néhány szövegemet, továbbá sok linket – és jó pár újabban talált képet is. Íme, így fest a cirka 60 képet bemutató honlap: Ungvár – Ужгород

Megvásárolt magyar szavazatok Kárpátalján?

Akkor ez még újdonságnak számított. Most már amikor kitűzik a nagy napot, úgy tekintjük, megtudtuk, mikor tartják Ukrajnában a választási csalásokat. Ennek természetes velejárója a szavazatvásárlás.

Megvásárolt magyar szavazatok Kárpátalján?

Mint olvasom (pl. közli a Galamus), a vasárnapi ukrajnai helyhatósági választások első kárpátaljai eredményei ismeretében mind a KMKSZ, mind a vele szemben álló UMDSZ első embere a magyar pártok siralmas szereplésének okát abban látta, hogy a magyar választópolgárok szavazatait potom pénzért megvásárolták az ukrán pártok.

Ahogy a tudósítás fogalmaz, Kovács Miklós szerint "a magyar voksokat 100–150 hrivnyáért, azaz három-négyezer forintnak megfelelő összegért »egész egyszerűen megvásárolták«", Gajdos István a magyarság megosztottságát is említve ezzel egybehangzóan azt állítja, hogy "»a kárpátaljai magyarok két kiló hús árának megfelelő összegért eladták a voksaikat«, s a 2006-os választásnál is kevesebben szavaztak a magyar pártokra."

Ha ez igaz, akkor, azt hiszem, ma már senki nem vetheti a szememre azt a sok évvel ezelőtti állításomat, miszerint a kárpátaljai magyarság elvesztette tartását, demoralizálódott (s amely véleményemet határon kívül és belül annak idején mindenki sértve elutasította).

A dolog lényegét azonban a két politikus egyformán elhallgatja, tudni illik az, hogy a kárpátaljai magyarság politikai magatartásáért mindenekelőtt éppen őket és pártjaikat terheli a felelősség, ők politizálnak úgy, hogy a magyarok szemében működésük nem hogy két kiló húst, hanem egy kalap szart sem ér.

Egészen más:

A Commmuniry.eu megszűnt archívumából

Radnóti Menet 2012 - Kristályéjszaka

Tovább

Kedves BéDéKá,

Hát ugye mondtam, hogy vesszőparipáid vannak, s azokon lovagolsz 10 éve! Most közreadott előadásod (?) szövege is arról győz meg, hogy azóta is ezeken a témákon rágódsz, ami hagyján, de az itt tett megállapításaidhoz azóta sem tudtál semmit hozzátenni. Maguk a kijelentések pedig, hogy is mondjam, a megalapozottság tekintetében kívánnivalót hagynak maguk után.

Hát ugye mondtam, hogy vesszőparipáid vannak, s azokon lovagolsz 10 éve! Most közreadott előadásod (?) szövege is arról győz meg, hogy azóta is ezeken a témákon rágódsz, ami hagyján, de az itt tett megállapításaidhoz azóta sem tudtál semmit hozzátenni. Maguk a kijelentések pedig, hogy is mondjam, a megalapozottság tekintetében kívánnivalót hagynak maguk után. Nem csodálom, hogy ezt a beszédet nem otthoni konferencián mondtad el, ott keresztben lenyeltek volna a cáfolataikkal az ott lévők, hanem a messzi Hollandiában, ahol semmit sem tudnak Kárpátaljáról. Jól le is leplezed magadat avval, hogy elejted: csupáncsak egy papnak volt kifogása a mondandód ellen. Lám, ő mindössze kétszer járt nálunk, és ez is elég volt neki, hogy kétségbe vonja állításaid valóság-magvát. Hiába érvelsz avval, hogy egy szervezeti vezető a vívmányokra helyezte volna hangsúlyt, ám azok csak felületi jelenségek, te viszont a lényeget látod. Azok a „jelenségek” azonban kőkemény tények és hát nem tudom, milyen lényeg az, ami nem veszi figyelembe a tényeket. Hogyan lehet a kárpátaljai magyarság sorvadásáról és morális lezülléséről beszélni, amikor nagyon jól tudjuk, hogy az utóbbi 15 évben Ungváron Hungarológiai Központ alakult és működik, Beregszászban minden nehézség ellenére létrejött az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola,  miközben az ungvári egyetemen megmaradt a magyar tanszék, létrejött két erős szervezet és mindkettő pártot alapított (na jó, ez egyik gyengébb és nem igazán a magyar érdekeket képviseli), megalakultak a szakmai szervezetek, egyházi iskolák nyíltak, kiadók és lapok sokasága indult és működik, minden hétre esik egy-két fontos kulturális rendezvény, virágzik az irodalmi és művészeti élet, egyre több a magyar vállalkozó és vannak már érdekvédelmi tömörüléseik is.

Az elmúlt 15 év egy igazi sikertörténet, ez maga „a kárpátaljai csoda”.

Mondd, Károly, nem lehet, hogy te egyszerűen a saját kudarcaidat vetíted ki, és mert neked nem sikerült semmi, hát azt akarod elhitetni, hogy másnak sem?

Átigazolt színészek

az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház fő erőit Vidnyánszky "átmenekítette" Debrecenbe

Nagyon tartok attól, hogy nagy büszkeségünk, az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, amely produkcióval toronymagasan kiemelkedett a kárpátaljai kulturális posványból, ezek után veszíthet nívójából és saját környezetének szintjéhez nivellálódhat. Ne így legyen - de ezt a veszélyt most, a legjobb erők távozása után, reálisnak gondolom. Ha úgy vesszük, ennek a színháznak a története és karrierje amúgy is kisebb fajta csoda volt; ám a csodák...

Épp most szomorkodtam egy sort (Rög a rögtől) azon, hogy a beregi táj nagy szerelmeseként számon tartott költő Budapestre költözött, most meg azt olvasom, hogy Vidnyánszky Attila főrendező a beregszászi társulat "fő erőit", öt színészét "átmenekítette" Debrecenbe, a Csokonai Színházba, amelynek egy ideje ő a főállású művészeti igazgatója (s így kárpátaljai jelenléte egy ideje már inkább csak alkalomszerű - és szimbolikus).

Ezzel a lépéssel legalább annak az öt embernek az egzisztenciális problémája megoldódik a kárpátaljai kiszolgáltatottsággal szemben - ez igaz. Más kérdés, hogy legfőbb összetartó erejük, Vidnyánszky karizmatikus személyiségének tartós hiánya mellett és a legjobb művészek nélkül hogyan tud majd tovább működni, talpon maradni, színvonalas produkciókat kiállítani a hátrahagyott társulat. Félek, hogy sehogy, bár Attila bizakodó. Nagyon tartok attól, hogy nagy büszkeségünk, az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, amely produkcióival toronymagasan kiemelkedett a kárpátaljai kulturális posványból, ezzek után veszíthet nívójából és saját környezetének színtjéhez nivellálódhat. Ne így legyen - de ezt a veszélyt most realisnak gondolom. Ha úgy vesszük, ennek a színháznak a története és karrierje amúgy is kisebb fajta csodának tekinthetjük; ám a csodák ritkán időtállóak.

(Próbáltam a debreceni színház honlapján utánanézni, melyik az átigazolt öt színész, de a Társulat link alatti oldal még építés alatt áll.) 

Némileg meglepő Vidnyánszkynak ez a kijelentése: »sem én, sem a beregszászi színészek, sem helyi közösség "nem felelős" a színház létrejöttéért. A politika találta ki 1992-ben. A magyar kül- és kultúrpolitika demonstrálni akarta, mennyire törődik a határon túli magyarokkal, az Ukránok (sic!) pedig azt, hogy milyen jól bánnak velünk. Minket a politika talált ki, aztán magunkra hagyott.«

Hm. Ezen még rágódnom kell egy kicsit. 

Trill Zsolt Bubik-díjas

Bubik István díjat kapott Trill Zsolt, a beregszászi magyar színház színésze - Kárpátalja, Illyés Gyula színház - 2005

Az olykor többre érdemesnek látszó, valójában üres személyiségű Liptay Klaudia nagyon vigyázott arra, hogy csakis sztereotíp kérdéseket tegyen fel, és roppant módon szeretett volna egy kis nyomoronc kárpátaljai tipródást ceéebrálni, például arról hogy a beregszászi színház és talán egész Kárpátalja a magyar nyelv használatáért vívott harcban vérezi el magát - de ez nem adatott meg számára. Mármint Claudia számára.

trill zsolt bubik-díjas
Ma reggel a TV2-n rövid beszélgetés a Mokkában Trill Zsolttal és Kubik Annával abból az alkalomból, hogy Trill Zsolt megkapta a Bubik István-díjat, amelyet most először ítéltek oda (ez egy hír).

A beszélgetést vezető Liptay Claudia nagyon vigyázott arra, hogy csak és kizárólag sztereotip kérdéseket tegyen fel, és roppant módon szerette volna azt hallani, hogy a beregszászi színház és talán egész Kárpátalja a magyar nyelv használatáért vívott harcban vérez - de Zsolt nagyon okosan nem volt hajlandó eljátszani a határon túli üldözött magyar szerepét. A jó fülű néző megérthette, hogy itt egzisztenciális, és nem pedig nemzetiségi problémákról van szó. Ami persze nemkönnyítimeg a helyzetüket, sőt. (Szó esett az egy éve tragikusan elhunyt Bubik Istvánról és magáról a díjról is, amelynek értékéből - szeretném hinni - semmit nem von le a mögötte álló Gubcsi Lajos kétes szellemisége.)

Trill Zsoltról (akinek ezúton gratulálok) és a beregszásziakról egyébként nagyon szépen írt Koltai Tamás az az eheti Ésben.

>> Trill Zsolt Bubik-díjat kapott 2005-ben

Trill Zsolt Bubik-díjas -  Kárpátalja, Beregszász, színház, kult hír, kultúra, tv