web lap top tartalom ajánló blog


2016.már.13.
Írta: bdk Szólj hozzá!

A marketingblog és az elektronikus sajtó

Online média, marketingblogok, népszerűség

marketing-blog.jpgtartalommarketing stratégia - online szöveg - honlap keresőmarketing | A közösségi oldalakról is jól ismert Cory Doctorow az Arvisura Online portálnak nyilatkozott a tömeges marketing kampányokról és a marketing céllal íródó blogkról, ami honlapoptimalizátor-marketingblogger félvér lévén, ébresztett bennem pár gondolatot. Vigyázat, hosszas fejtegetés következik.

A Budapest Autó - a Magyarországon legtöbbet linkelt, értelmezhetjük úgy is, legnépszerűbb - marketingblogjának befutása kapcsán Doctorow elmondta, hogy az autós blog Segway megszellőztetésének köszönhetően futott be: mivel ők szereztek először infót a járműről, este őket mutatta a tévé, és a marketingblog látogatottsága hirtelen megugrott.

Lehet, hogy a szerkesztés miatt az anyag itt torzít, de a következő kérdésre válaszolva Cory már nem említi, hogy ez szerepet játszott volna abban, hogy a Budapest Autó lett a világ (talán) legnépszerűbb marketingblogja: ezt inkább csak az erő-törvény eloszlásnak tudja be, ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy minél többen linkelnek, annál több új linket kapsz, és ez egy öngerjesztő folyamat, amit a keresőmarketingben jól ismernek.

Pedig a tömegonline média és a marketingblogok  jelenlegi viszonyrendszerében szerintem még mindig a tömegonline média a fontosabb kapu. Egy marketingblog ismertté válhat online berkekben- ez általában az aktívan olvasó, fejlett eszközöket használó heavy usereket jelenti -, de ahhoz, hogy széles tömegek is megismerjék a marketingbloggert, kell valami online médiahack. Be kell kerülni a tévébe. (Vajon ki lehet a legismertebb magyar marketingblogger? Talán csak nem...?)

A blogger tömeges üzenetet küld

Szerintem ezt a tényezőt Doctorow elhanyagolta. Az már más kérdés, hogy az olvasók megtartásának is megvan a maga mûvészete, és nagyon érdekes, amit mond: írjunk leíró módon (~tényszerûen), és válasszuk meg jól a témát. Mindez pedig már némi újságírói, pontosabban szerkesztői és sms-hírszerkesztői képességet is feltételez a szerző részéről.

(Magam is beleestem abba a hibába, hogy a legelső marketingblogomon - már nincs meg, csak a helye - úgy reflektáltam a világ eseményeire, hogy csak egy linket biggyesztettem oda a hivatkozott eseményről, és két sorban odavetettem a véleményem. Szánalmas lett a végeredmény.)

Később Doctorow arról is beszél, hogy szerinte idővel az újságok eltűnnek, mert a hirdetők kihátrálnak mögülük - szerintem ez az idő nem jön el, inkább csak a marketingblogok és az internetes online média válik hangsúlyosabbá, amit a lapok követnek majd. Most a sms-hírügynökségeket és a tévét követik, de az újságnak megvan az az előnye, hogy átgondolt, letisztult, szerkesztett tartalmat ad a kezünkbe (a sms-hírlapírónak van ideje gondolkodni), így ezen előnye folytán átalakul és megtalálja a helyét a jövő tömeges kommunikációjában is. A másik része mobiltechnológiai kérdés: egyelőre csak az újságot lehet kényelmesen olvasni a buszon vagy a metrón. Az okostelefont, amikor ezt írom, ugye, még nem találták fel :)

Sci-fi: Lehet, hogy idővel lesz olyan újság is, amelybe a hajnali lapzártakor RSS-feedek alapján szerkesztik bele a legfrissebb marketingblog bejegyzéseket és sms-híreket, úgy megy a cucc a nyomdába, vagy on-demand nyomtatja majd ki nekünk egy automata. Az aktuális vezércikk pedig a főszerkesztő legutóbbi twitterbejegyzése lesz.

Lényeg a lényeg, Doctorow szerintem túlzottan ignorálja a jelenlegi médiát. Ha valaki, én aztán nagyon lelkes vagyok a marketingblogokkal kapcsolatban, de ez az egész még csak egy viszonylag szűk réteget érintő, élvonalbeli mobiltechnológia - tömegekhez már letisztultabb formában jut majd el, és nem hiszem, hogy kihalnának a jelenlegi műfajok.

A hirdetőkről még annyit: az viszont nagyon is elképzelhető, hogy a nyomtatott lapokban az online kiadványok (marketingblogok?) lesznek a legnagyobb sms előfizetős hirdetők.

Az újságíróknak már most is fontos forrás lehet a blogoszféra, de csak meghatározott területeken, amiket lefed (pl. IT), illetve meghatározott körülmények között. Irakból azért tudott Salam Pax exkluzív tudósítást adni a 2003-as invázió alatt, mert extrém helyzetben volt úgy, hogy a kezében volt a mobiltechnológia és az infrastruktúra (kivéve, mikor a bombázások alatt elment az áram és nem tudott sms-t küldeni).

Londonban a robbantások után megint csak azért válhatott fontos forrássá a marketingblogoszféra és az átlagember által előállított digitális tartalom, mert ott a mobiltechnológia és a mobilmarketing blogoszféra már megfelelő mértékben penetrálta a társadalmat - viszont az extrém esemény kellett hozzá, hogy helyzetbe hozza ezeket a mobil internet forrásokat.

Doctorow azt is megemlíti, hogy a marketingblogok oknyomozásban nem jók. Ez az: a marketingblogok baromi gyorsan szállítanak sms-híreket, de ha ebből riportot akarunk látni, akkor bizony újságírni kell. Vagyis fogni az infókat, utánanézni, utánajárni a tényeknek - és aprólékos munkával megírni az egészet. Ez a szerep valószínűleg megmarad a hagyományos médiának és újságoknak.

Összenő, ami összetartozik, tehát szerintem a blogoszféra és a elektronikus sajtó szimbiózisa elkerülhetetlenül kialakul - már alakulóban van - nálunk is, de hogy a marketingblogok mikor kerülnek igazán helyzetbe, vagyis mikor érik el a kritikus tömeget, amikor már akár a elektronikus sajtó helyett is tematizálják a közbeszédet, az kérdés. Vagyis még nem tudom, mikor lesz az, hogy nem a tévé sms-híradó miatt kattintunk egy marketingblogra, hanem egy tömeges blogbejegyzés miatt nézünk bele egy tévéműsorba - és nem csak mi, heavy userek, hanem Marinéni is a szomszédból.

Címkék: marketingblog, internet, online média, elektronikus sajtó, laptop kijelző monitor, web blog - szemantikus internet, mobil marketing, online elektronikus sajtó, szám tech, üzenetek, web2, tartalommarketing stratégia, sms szolgáltatás

Benne leszek a TV-ben

Kedves Barátaim, ha tehetitek, nézzétek meg a rólam-velem készült 40 perces portréfimet. Vetítik:
Duna TV, szept. 29., szombat, kezdés 17 óra.
Egy manzárd-őr feljegyzései. Négyszemközti "chatelés" Balla D. Károllyal. Rendezte Medgyesi Gabriella, operatőr Sibalin György, szerkesztő- riporter Virág Anita.
Frissítés: A film elérhetőa Youtube csatornáin kis kereséssel rábukkantok

 

Andy Warhol származása

"Minden idők legnagyobb skóciai Andy Warhol-kiállítása nyílik meg szombaton Edinburghban ... a pop-art atyja halálának 20. évfordulója alkalmából." - olvasom a Múlt-Kor cikkében. Hm. Igaz, hogy húsz éve halt meg, de februárban. A cikk megjelenése viszont születési évfordulójára esik, viszont ez nem kerek. A következő mondatnál aztán végképp leállok: "A cseh származású amerikai művész...". Nem! Warhol ruszin származású volt, szülei a zempléni Mikóból emigráltak az USÁba.

Monet-képek rekord áron

Szűkszavúan, leginkább az MTI-hírt közreadva számol be a magyar sajtó némely orgánuma arról, hogy a napokban Claude Monet (1840-1926) két festménye is elképesztően magas áron talált vevőre egy-egy árverésen. A művek repróit azonban hiába kerestem az internetes portálokon, bélyeg nagyságút is csak az egyikről találtam (arról meg kiderült, hogy nem is azt a képet ábrázolja...). Végül aztán idegen nyelvű oldalakon bukkantam a valójában kalapács alá került művek nyomára - és közben egy fordítási tévedést is felfedeztem.

Tovább

Ilia Mihály az internetről

Még a Könyvhéten kaptam meg Bozsik Péteréktől az Ex Symposion új számát, amelyet teljes egészében Ilia Mihály tanár úrnak, a nemrégiben nyugalomba vonult jeles szegedi egyetemi tanárnak, nemzedékek okítójának, a határon túli irodalmak nagy terjesztőjének, a Tiszatáj volt főszerkesztőjének szenteltek. Csak most jutottam hozzá, hogy a lapindító terjedelmes interjút elolvassam. A teljes pályaképet rajzoló és sok-sok érdekességet tartalmazó beszélgetésben Brassai Zoltán az internetről is kérdezett:

Tovább

Első Piréz

Ma Bp-i telefonhívást kaptam, az MTV munkatársa tájékozódott nálam piréz-ügyben. Ha igaz, a mai Az estében ez lesz az egyik téma, és ha épp a fővárosban lettem volna, akkor, mint Első Piréz, benne lennék a műsorban. Így csak ajánlhattam magam helyett valakit (nem írom le a nevét, hátha nem vállalta), mint Második Pirézt. Ajánlottam továbbá az unciklopédiás Pérézia fő alkotóját, OsváthA-t, jelezve, kevéske közreműködésem abban a szócikkben is van, mivel szívemen viselem a határon túli pirézek sorsát. Az viszont nekem volt újdonság, hogy honlapja van a Magyar Pirézek Országos Érdekvédelmi Szövetségének.

Tovább

Kuncze és a többiek

Vasárnap este debütált a magyar közszolgálati televízió főcsatornájának új közéleti-politikai műsora, az À la Carte. A hat jeles vendég - csupa média-celebritás - étlapról rendelt, de nem étlap szerint beszélt. Hanem nagyjából összevissza. Így a műsor is nyögvenyelős lett, mintha a sztrapacska lett volna az egyetlen rendelhető étel. »»Tovább»»

Tovább
Címkék: média, tv, közpol

Városi Zebra

A lap szerkesztőinek ambíciói nagyok: „Saját korunk megkerülhetetlen jelenségévé kívánunk válni azzal, hogy egyszerre vagyunk szelídek és felháborítók, befogadhatók és elfogadhatatlanok – s ebben a mivoltunkban mindenképpen a jövendő létformák és gondolatok előkészítői. Forradalmárok és provokátorok vagyunk – ám tetszetős borítólapok között.”

Tovább

József Attila-túliratok

Talán egyáltalán nem véletlen, hogy az általam konokul elsőnek tartott magyar irodalmi webmagazint nem Magyarországon, hanem a határon túl hozták létre, jelesül a vajdasági Zentán (innen a zEtna név). A folyamatos kínálat mellett a magazin rendszeresen indít sorozatokat, olyan kollektív irodalmi interakciókat, amelyben szerintem most is verhetetlen. Ezek mindegyike megérne egy-egy misét, de most csak utolsóra hívom fel a figyelmet.

Számomra a zEtnával kezdődött az internetes irodalom. Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy valóban ez volt-e az első olyan magyar webhely, amely folyóirat- (vagy magazin-) szerűen közölt szépirodalmi anyagokat és kritikákat úgy, hogy nem állt mögötte nyomtatott orgánum, de annyi bizonyos, hogy akkor még sem a Terasz, sem - és pláne - a Litera nem volt sehol, sem a későbbi kisebb-nagyobb irodalmi-kulturális portálok (Szabad Formák, Café, Irodalmi Vademecum...).

A zEtna első száma 1999. novemberében jelent meg, azaz gyakorlatilag a magyar internetezés hajnalán, amikor még a csak a világhálón publikált szövegek igen kevesek számára voltak elérhetőek, amikor még csak a papíralapú kiadványoknak volt rangja és egyedül a bennük való szereplés számított megjelenésnek.

Talán egyáltalán nem véletlen, hogy az általam konokul elsőnek tartott magyar irodalmi szájtot nem Magyarországon, hanem a határon túl hozták létre, jelesül a vajdasági Zentán (innen a zEtna név). A netperiodika azóta is működik és folyamatosan frissül, néha kicsit lelassul, aztán újra teljes fordulatra kapcsol. 7 év alatt iszonyú mennyiségű irodalmi szöveg került a honlapra. Struktúrája és külleme szinte semmit sem változott, szerzői törzsgárdája is nagyjából állandó.

A folyamatos kínálat mellett a magazin rendszeresen indít sorozatokat,  szellemes kollektív irodalmi akciókat, projektumokat, játékokat, pályázatokat - ebben szerintem verhetetlen! Az ötletek mindegyike - a festményhez vagy fotóhoz írandó szövegektől a négykezes novellán át a virtuális városig - megérne egy-egy misét, de most csak a legutóbbira hívom fel a Nyájas figyelmét.

Az alapötlet: József Attila egyik 12 sorosának (Sárga füvek) a "túlírásához" felkértek 12 költőt, akik az eredeti 12 sort saját 24 soruk közé illesztették, azaz fejenként egy-egy 36 soros, három egységre tagolt verset hoztak létre. Hogy nem is akármilyeneket, azt már első olvasásra megállapíthatjuk. Komoly irodalmi játéknak már ez is elegendő lenne, ám az ötletgazda mindezt megfejelte három versgenerátorral! Ezek a szövegmotorok a hármas tagolódásból kiindulva az eredeti JA-sorokhoz véletlenszerűen rendelik hozzá a túlírások szakaszonként megfelelő sorait. És hogy még mindez ne legyen elég, a további interaktivitás jegyében közönség-pályázatot hirdettek: "Az olvasó, miközben ismerkedik ezekkel a minden letöltésre, frissülésre változó, próteuszi kollektív versekkel, kiragadhat, kimásolhat, és címünkre elküldhet belőlük egy vagy több összefüggő tizenkét sort. A tizenkét legsikerültebb tizenkétsorosért beküldője 1.200 dinár értékű zEtna-könyvcsomagban részesül."

Íme, egy remek megoldás arra a problémára, hogy miként jussunk hozzá vajdasági magyar könyvekhez :)

Belépés a projektumba: TÚLÍRAT

___________________

József Attila-túliratok, honlap, irodalom, könyv, vps, virtuális szerver, web, virtuálé, média, határon túli magyar irodalom (htm), átirat, reminiszcencia

József Attila Virtuális szerver

Megasztár, két lila kalap

A legnagyobb baj a Hungária-számokkal volt. Ezek a dalok nagyjából olyanok, mint a vörösbor kólával.

A legnagyobb baj a Hungária-számokkal volt. Ezek a dalok nagyjából olyanok, mint a vörösbor kólával: egy kicsit oltja a szomjat, egy kicsit bódít, de egyiket sem eléggé. Nincs benne sem érték, sem súly, sem igazi zamat, sem nemes aroma, sem egyedi buké. Házibuli alkalmából mégis megteszi. Mert fílingje van neki. Mása sincs.

Így aztán a nagy Hungária-slágerek Fenyő karikatúra-személyisége vagy Dolly sármja és hangja nélkül, kiszakítva a magyar rock and roll nosztalgikus társadalmi (generációs) beágyazottságából olyanok voltak, mintha a kólából kivonták volna a cukrot, a vörösborból a szeszt, és már csak egy sötét langyos lötty maradt volna az amúgy sem nemes italból.

Ezzel indítani az első Megasztár-döntőt: rossz választás. Csak a nagyon erős személyiségű és nagyon jó hangú versenyzők tudtak a helyzettel bármit is kezdeni.

Így aztán a produkciók nagyobbik része bűnrosszra (Széles Izabella, Baktay Anikó, Hoffmann Mónika, Bocskor Bíborka, Varga István), vagy jellegtelen-közepesre sikerült (Varga Ferenc, Oláh Szabolcs).

A jobbakról. Kontor Tamásnak nem tudtam elnézni, hogy Horváth Charley megjelenésével és majdnem-hangjával miért énekel ilyen orbitális übergagyit (Csókkirály). Puskás Péternek is keményebb számok illenének a személyiségéhez, Rúzsa Magdolna pedig hiába van feltöltve dinamittal, ha a tinglitangli nem ad szikrát a gyutacsra, Dolly alapjáraton nyújtott tudásával pedig nem rendelkezik.

Summa summarum: a három órányi műsoridő összesen 4 percnyi valódi zenei élményt tudott nyújtani. A két lila kalap kitett magáért. No, nem is választottak tipikus Hungária-számot!

Póka Angéla olyan volt, mint egy bukott világsztár, aki egy füstös lokálban tengeti életét és arra vár, hogy egy menedzser újra felfedezze. Sajnos ez a várakozása némi bizonyítási kényszerrel is társult, hallatlan profizmusán is áttört valami túlerőlködés.

Szabó Eszter ellenben szőröstül-bőrüstül keresztbe lenyelte az egész Hungária-jelenséget és előadott egy remek blúzt. Mindezt azzal a biztonsággal és felszabadultsággal, ami a másik lilakalaposból hiányzott. Én már most odaadnám neki az év hangja díjat.

Nem volt tanulságoktól mentes a két kiesésre álló énekesnő közötti párbaj sem a legvégén. Ugyan a mezőny két leggyengébb előadója mérte össze tudását, ellenben végre valódi muzsika is szólt (az általam egyébként nem túlságosan szeretett) Elvis Presley Jailhouse rockja. Aki számára eddig nem lett volna világos, mi a különbség a valódi rock’n’roll és magyar hígítmánya között, az saját fülével hallhatta. Hiába tett meg ellene mindent a két lány, még így is élvezni lehetett azt, amit egyszerűen csak zenének hívunk.
Címkék: média, zene, tv, megasztár