web lap top tartalom ajánló pr-cikk blog


2007.ápr.25.
Közzétette: bdk Szólj hozzá!

Te mit kérdeznél Simonyitól?

Hétfőn Magyarországra látogat Charles Simonyi, azaz Simonyi Károly, a második magyar űrhajós, a világ 5. űrturistája. Blogom lehetőséget kapott arra, hogy a szakmai találkozót követő sajtótájékoztatón egy kérdést feltegyen az első határon- és földön kívüli magyarnak.

Te mit kérdeznél a helyemben? >> Néhány ötlet >>

Címkék: tech, tudomány, poén

Ma éjjel: holdfogyatkozás!

Ritkán adódik úgy, hogy rövid időn belül annyi "kozmikus élményben" legyen részünk, mint ezen a héten. Ma éjjel például teljes holdfogyatkozás lesz, tegnap a Hold eltakarta a Szaturnuszt, Naprendszerünk objektumairól pedig épp a napokban jelentek meg szenzációs képek különböző híroldalakon.

 

Neumann 500

Ötven esztendeje, 1957. február 8-án szűnt meg működni a XX. század egyik legnagyobb zsenijének, Neumann Jánosnak az elméje. Ha hinnék a reinkarnációban és arcátlanul öntelt lennék, akkor sem kecsegtethetném magam azzal, hogy bármi is átöröklődhetett belém szelleméből: azon a napon én már háromhetes csecsemőként oáztam bele világfájdalmamat egy ungvári bérház csendjébe.

Tovább
Címkék: tudomány

Bolygók közel s távol

Közeli és nagyon távoli bolygókkal foglalkozó két csillagászati érdekességről is olvastam ma, és mivel mindkettő egy most először alkalmazott megfigyelésről számol be, indokoltnak gondoltam, hogy összekapcsoljam az optimális legjobb oldalak támogatásával itt is népszerűsítve az űrkutatás piréz tudósait.

T o v á b b »

 

linkfelhő pr cikk

Továbbra is az ungparty.net linkfelhő áll a legjobb helyen versenyoldalaim közül. El is készítettem az erre az oldalra vonatkozó permutációt: linkfelhő blogter | linkfelhő webbuzera 1 | linkfelhő webbuzera 2 | linkfelhő webbuzera 3 | linkfelhő Pánsíp | linkfelhő bdk menu | linkfelhő ungparty/news | linkfelhő El lobo | linkfelhő 2 freeblog | linkfelhő ukrajna.net pillangószív | linkfelhő up | linkfelhő webbuz | linkfelhő blog.hu | linkfelhő blogspot | linkfelhő-felhívás

van Gogh, a csillagász

A budapesti kiállítás alaposan ráirányította a figyelmet munkásságára, képeinek világára. Nemrégiben arról olvashattunk, hogy furcsán csavarodó felhői voltaképpen tudományos hitelességgel ábrázolt turbulenciák, most meg két forrásból is arról értesültem, hogy az égi objektumokat csillagászi pontossággal rögzítette képein.

Tovább

Mozart, a kortárs

 Az összművészeti tendenciák és a digitális technikák lelkes hívei alkotómunkára fogták a maguk konstruálta mesterséges intelligenciát. Az OpenEnded Group (Nyitott Csoport) három tagja olyan algoritmust hozott létre, amely négy fázisban "szinte a semmiből" alkotja újra Mozart Jupiter-szimfóniájának záró tételét

Mozart, a kortárs  pillangószív

Minden bizonnyal megfelelne a dimanzionalista manifesztumnak és az N + 1 projektumnak az a különleges művészi produkció, amelyről az Agent Portal számol be.

Az összművészeti tendenciák és a digitális technikák lelkes hívei alkotómunkára fogták a maguk konstruálta mesterséges intelligenciát. Az OpenEnded Group (Nyitott Csoport) három tagja olyan algoritmust hozott létre, amely négy fázisban "szinte a semmiből" alkotja újra Mozart Jupiter-szimfóniájának záró tételét, a kódát.

A program két anyagból dolgozik: bevitelre kerül a szimfónia negyedik tételének teljes partitúrája, valamint a kóda zenekari előadásának hang- és képfelvétele. Ezt szedi szét, ezt elemzi és rakja össze új, eredeti kortárs művé az algoritmus. A multimédiás eredmény maga a Felvilágosodás c. mű, amely a program minden egyes futtatásakor más és más. A zenei része - vallják az alkotók - inkább emlékeztet John Cage munkásságára, mint Wolfgang Amadeus Mozartéra, az ezt kísérő képek pedig Paul Klee-t, Picassót, a konstruktivizmust és a szuprematizmust idézik.

A projektum egésze - amely ezek szerint klasszikus alapanyagból kiindulva a kortárs művészek megalkotta algoritmus és a legmodernebb technikák révén nyitott és befejezhetetlen, minden alkalommal megújuló műben nyeri el értelmét - mindenképpen egyik legizgalmasabb produkciója a Mozart-évnek.

Wolfgang Amadeusnak nagyon tetszene.

 

Zsebplanetárium

Egy cég félkézzel használható "Csillagfürkészt" hozott forgalomba. A leginkább webkamerára hasonlító ketyerét csak rá kell irányítani az ég valamely pontjára, és máris vetíti elénk, hogy mit is látnánk, ha ugyanebbe az irányba egy nagy teleszkópon keresztül néznénk.

Aki volt már planetáriumban, az tudja, hogy nem csillagvizsgálóban járt, hanem egy olyan "színházban", amely azt játssza, hogy ő egy csillagvizsgáló. Vagy még pontosabban: egy olyan moziban, ahol csillagvizsgálósdit vetítenek. Nem az égi objektumokat figyeljuk a kupola alatt távcsövekkel, hanem kivetítik nekünk a kupolára a csillagos eget, és aztán indulhat a vizsgálódás vagy akár utazás aszerint, hogy éppen mi a program. A dolog nagyon látványos és az ismeretátadásnak, a tudományág népszerűsítésének egyik leghatékonyabb módja még akkor is, ha utána egy kicsit zsibbad a nyakunk a kényelmetlen fejtartástól.

Egyetlen igazi gyengéje, hogy oda kell menni, utazni, ahol a planerárium van (a képen a budapesti).

Most azonban azt olvasom a friss csillagászi híreket közlő oldalon, hogy egy cég félkézzel használható "Csillagfürkészt" hozott forgalomba. A leginkább webkamerára hasonlító ketyerét csak rá kell irányítani az ég valamely pontjára, és máris vetíti elénk, hogy mit is látnánk, ha ugyanebbe az irányba egy nagy teleszkópon keresztül néznénk. Irányjelzők segítségével navigálhatunk az "égen" (lásd a képet), s ha találtunk egy nekünk tetsző vagy keresett objektumot, a szerkezet szöveges vagy akár hangzó információkat közöl róla. (További részletek: magyarul | angolul).

Nem is rossz! 

Következő lépés lehetne a zsebelektronmikroszkóp. Ráirányítjuk egy tárgyra és a ketyere megmutatja, mit látnánk, ha nagy felbontású mikroszkóppal hatolnánk a belsejébe.

Hiába no, látványos dolog a tudomány. Érdemes népszerűsíteni. Akár így is. Vagy tömeges sms küldésével

Címkék: tech, tudomány

Volt × amper = watt

teljesítmény = feszültség × áramerősség - volt, amper és watt összefüggése, ohm törvénye

Ez a blogbejegyzés nem eredeti megjelenése helyén, hanem blog.hu alatti rendszeremben ért el karriert azzal, hogy a címében szereplő három kulcsszóval a goggle találatok élére került.

Más:

Az eredeti bejegyzés úgy, ahogy a blogteren megjelent:

Feszültség, áramerősség, teljesítmény

Régóta "beletörődtem", hogy emberek sokasága elég jól megvan a technikai és tudományos alapismeretek nélkül. Már nem lep meg, hogy értelmiségi körökben bunkónak számít, aki nem tud egyetlen Ady-sort sem idézni, nem nem bunkó az, akinek fogalma sincs Ohm képletéről.

Az egyik magyar (nem blogteres) ősbloger honlapján reagálást és viszontreagálást olvastam abban a témában, hogy miért is nem lehet háztartásainkban az életre veszélyes 220 volt helyett inkább az ártatlan 24 voltos hálózatra áttérni. A blogert gyerekkorában nyolcszor rázta meg az áram, ezért sürgetne valami megoldást. A hozzászóló is csak részben érti a problémát, leginkább a villamos energia szállítása közbeni veszteségekről beszél, ezzel magyarázza, miért használunk 220 voltot 24 helyett. Ebben persze igaza van, de hogy a 24 volt feszültséget biztosító tápegységnek a veszteség elkerülése miatt lehet csak 2 méter hosszú zsinórja, az mosolyt érdemel.

Az is igaz, hogy a feszültség nagysága és az energiaszállítás közbeni veszteség fordított arányban áll egymással, ezért vannak magasfeszültségű távvezetékek és ezért működnek a helyi trafóállomások és a kisebb urcai trafók (pl. sok helyen oszlopokra szerelve): ahogy közeledünk a fogyasztóhoz, vagyis ahogy csökken a szállítás távolsága, a magasfeszültségből fokozatosan háztartási feszültség lesz. Ez utóbbi elvben lehetne akár az emberre teljesen ártalmatlan 24 volt is. Hogy a gyakorlatban mégsem lehet ennyi, annak egészen más és roppant ésszerű oka van.

A probléma kulcsa a teljesítmény, illetve ennek összefüggése a feszültséggel és áramerőséggel.

A megfelelő képlet pedig:

teljesítmény = feszültség × áramerősség

Példán illusztrálva: ha van egy másfél kilowattos (1500 w) mikrosütőnk, az a 220 voltos hálózatből 7 ampert vesz fel. Ha 24 voltról üzemelne, az azonos teljesítményhez 62 ampert kellene biztosítani! A 2400 wattos mosógép 100 ampert venne fel... Mindez azt jelenti, hogy minden egyes gépünket, nagyobb teljestményű fogyasztónkat (vasalót, porszívót is) ujjnyi vastag, masszív vezetékkel kellene ellátni, a falban pedig szinte karvastagságú huzalokat kellene húzni, hogy bírja a 300-400 vagy még több amperes terhelést. (A 220-ra használt drótok felizzanának és elégnének). Egy nagyobb lakótelepi háztömb áramellátásához pedig már combvastagságú vezetékekre lenne szükség. Ez sokszoros anyagfelhasználást jelentene, a behuzalozás technikai nehézségeiről már nem is szólva.

Vagyis: ha tizedére csökkentjük a feszültséget, a korábbi teljesítmény eléréséhez tízszeresére kell növelnünk az áramerősséget.  

De ez még nem minden. Sokszorosára növekedne háztartásunk berendezéseinek a mérete is: a motorok tekercseiben, a kisebb-nagyobb trafókban, áramátalakítókban tízszer nagyobb áram folyna, minden sokkal nagyobb, súlyosabb, alkalmatlanabb (drágább) lenne.

A most könnyű kézi fúrógépet alig bírnánk felemelni, igaz, a hajókötél-vastag vezeték amúgy se engedné, hogy kedvünkre használjuk.

Gondoljunk arra, hogy ha valami komolyabb berendezést akarunk üzemeltetni háztartásunkban (szivattyút, szerszámgépet, virtuális szervert), akkor még a 220 is kevés, 380 voltos, három fázisú ún. ipari áramra van hozzá szükség. Egy 380 helyett 24 voltról üzemelő fűrész- és gyalupadnak akkora lenne a motorja, hogy a cucc be sem férne a kisebb hobbyműhelyekbe. 

És hogy veszélytelenebb lenne? A 24 volt volt valóban nem ráz, de a hatalmas áramerősség miatt fokozott lenne a tűzveszély. Kisebb zárlat esetén is felizzana, elégne az, ami az arámkört rövidre zárja. Ha most a gyerek bedug egy u-szöget a konnektorba, kicsap a biztosíték. Akkor nem csapna, hanem szépen felizzana a szög...

No, nem az eszemet akartam játszani a fentiekben. Régóta "beletörődtem", hogy emberek sokasága elég jól megvan a technikai és tudományos alapismeretek nélkül. Már nem lep meg, hogy értelmiségi körökben bunkónak számít, aki nem tud egyetlen Ady-sort sem idézni, nem nem bunkó az, akinek fogalma sincs Ohm képletéről és arról, hogy mi a VPS.

A teljesítmény, feszültség és áramerősség összefüggésének fejtegetésével sem természettudományos műveltségemet akartam bizonyítani. Mindez ugyanis általános iskolai tananyag.

Végül: ha gyorsan és pontosan meg akarjuk tudni, hogy adott feszülség és áramerő mekkora teljesítményt eredményez, vagy hogy egy bizonyos teljesítmény eléréséhez adott feszültség mellett mekkora áramerősség szükséges, használjuk ezt a neten talált remek kis kalkulátort.

tudomány, elektrotechnika, tech, volt, amper, watt, ohm törvénye, vps bérlés, szerver hosting

Volt × amper = watt

Ez a poszt valamiért kétszer szerepel a blogban. Az egyiknek a forráskódját rendberaktam, a mások maradjon így, legalább különböznek egymástól.

A feszültség, áramerősség és teljesítmény összefüggése

Rágóta "beletörődtem", hogy emberek sokasága elég jól megvan a technikai és tudományos alapismeretek nélkül. Már nem lep meg, hogy értelmiségi körökben bunkónak számít, aki nem tud egyetlen Ady-sort sem idézni, nem nem bunkó az, akinek fogalma sincs Ohm képletéről.

Tovább
Címkék: tech, tudomány
süti beállítások módosítása