web lap top tartalom ajánló blog


2007.aug.17.
Írta: bdk Szólj hozzá!

Dora Maar nemzetisége

Legutóbb Andy Warholt nevezték tévesen cseh származásúnak, ezt helyreigazítva írtam posztot, most pedig Picasso szerelméről, a fotó- és és képzőművész Dora Maarról állítja írásában F.A. (zöld Kárpáti Igaz Szó, 2007. aug. 16.), hogy "zöld szemű, fekete hajú argentin szépség", aki "kitűnően beszélt spanyolul". Argentin lánytól az utóbbi igazán nem nagy kunszt, lévén a spanyol hivatalos nyelv a dél-amerikai országban. Nyelvtudása éppen azért érdemel említést, mert Dora Maar 1907-ben Henriette Theodora Markovitch néven látta meg a napvilágot a nyugat- franciaországi Tours-ban francia anyától és horvát apától.

Elforgó homlokzat

El Lobo azon kesereg blogjában, hiába lesz Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa, ha nem épül autópálya, ha gyenge a városmarketing... Vonzóvá tenni egy várost nem könnyű. Liverpool 2008-ban lesz kulturális európai főváros, erre az alkalomra készült el a kivehető ajtós..., azaz elforgó homlokzatú ház.

Tovább

Csontváry: Baalbek

Egyre teljesebbé válik a MEK Száz szép kép c. sorozata. Ezúttal Csontváry remekművét, a Baalbeket bemutató e-könyvvel bővült az állomány. Mint más összeállítások esetében, a művész életrajzán kívül olvashatók a kor művészettörténeti hátterét és a mű keletkezését bemutató szemelvények, műelemzések... A válogatás hiányossága, hogy Csontvárynak erről a monumentális főművéről nem ad közre egy nagyobb méretű, jó felbontású képet (a kinagyítható verzió is mindössze 755 pont széles). A részletek megfigyelésére is alkalmas posztert én sem találtam, a legnagyobb, amit felleltem, ezen a címen hívható le.

Tovább

Andy Warhol származása

"Minden idők legnagyobb skóciai Andy Warhol-kiállítása nyílik meg szombaton Edinburghban ... a pop-art atyja halálának 20. évfordulója alkalmából." - olvasom a Múlt-Kor cikkében. Hm. Igaz, hogy húsz éve halt meg, de februárban. A cikk megjelenése viszont születési évfordulójára esik, viszont ez nem kerek. A következő mondatnál aztán végképp leállok: "A cseh származású amerikai művész...". Nem! Warhol ruszin származású volt, szülei a zempléni Mikóból emigráltak az USÁba.

Monet-képek rekord áron

Szűkszavúan, leginkább az MTI-hírt közreadva számol be a magyar sajtó némely orgánuma arról, hogy a napokban Claude Monet (1840-1926) két festménye is elképesztően magas áron talált vevőre egy-egy árverésen. A művek repróit azonban hiába kerestem az internetes portálokon, bélyeg nagyságút is csak az egyikről találtam (arról meg kiderült, hogy nem is azt a képet ábrázolja...). Végül aztán idegen nyelvű oldalakon bukkantam a valójában kalapács alá került művek nyomára - és közben egy fordítási tévedést is felfedeztem.

Tovább

Bortnyik Sándor a MEK-ben

A Magyar Elektronikus Könyvtár egyik nagyszerű kezdeményezése a 2003-ban indult Száz Szép Kép nevet viselő program, melynek keretében a magyar képzőművészet 100 klasszikus és modern festményét mutatják be. A felépülő virtuális galéria legújabb darabja egyik kedvencemmel, a XX. századi festészet emblematikus alkotásával, Bortnyik Sándor Zöld szamár című képével foglalkozik sokoldalúan.

Tovább

van Gogh, a csillagász

A budapesti kiállítás alaposan ráirányította a figyelmet munkásságára, képeinek világára. Nemrégiben arról olvashattunk, hogy furcsán csavarodó felhői voltaképpen tudományos hitelességgel ábrázolt turbulenciák, most meg két forrásból is arról értesültem, hogy az égi objektumokat csillagászi pontossággal rögzítette képein.

Tovább

Mozart, a kortárs

 Az összművészeti tendenciák és a digitális technikák lelkes hívei alkotómunkára fogták a maguk konstruálta mesterséges intelligenciát. Az OpenEnded Group (Nyitott Csoport) három tagja olyan algoritmust hozott létre, amely négy fázisban "szinte a semmiből" alkotja újra Mozart Jupiter-szimfóniájának záró tételét

Mozart, a kortárs  pillangószív

Minden bizonnyal megfelelne a dimanzionalista manifesztumnak és az N + 1 projektumnak az a különleges művészi produkció, amelyről az Agent Portal számol be.

Az összművészeti tendenciák és a digitális technikák lelkes hívei alkotómunkára fogták a maguk konstruálta mesterséges intelligenciát. Az OpenEnded Group (Nyitott Csoport) három tagja olyan algoritmust hozott létre, amely négy fázisban "szinte a semmiből" alkotja újra Mozart Jupiter-szimfóniájának záró tételét, a kódát.

A program két anyagból dolgozik: bevitelre kerül a szimfónia negyedik tételének teljes partitúrája, valamint a kóda zenekari előadásának hang- és képfelvétele. Ezt szedi szét, ezt elemzi és rakja össze új, eredeti kortárs művé az algoritmus. A multimédiás eredmény maga a Felvilágosodás c. mű, amely a program minden egyes futtatásakor más és más. A zenei része - vallják az alkotók - inkább emlékeztet John Cage munkásságára, mint Wolfgang Amadeus Mozartéra, az ezt kísérő képek pedig Paul Klee-t, Picassót, a konstruktivizmust és a szuprematizmust idézik.

A projektum egésze - amely ezek szerint klasszikus alapanyagból kiindulva a kortárs művészek megalkotta algoritmus és a legmodernebb technikák révén nyitott és befejezhetetlen, minden alkalommal megújuló műben nyeri el értelmét - mindenképpen egyik legizgalmasabb produkciója a Mozart-évnek.

Wolfgang Amadeusnak nagyon tetszene.

 

Városi Zebra

A lap szerkesztőinek ambíciói nagyok: „Saját korunk megkerülhetetlen jelenségévé kívánunk válni azzal, hogy egyszerre vagyunk szelídek és felháborítók, befogadhatók és elfogadhatatlanok – s ebben a mivoltunkban mindenképpen a jövendő létformák és gondolatok előkészítői. Forradalmárok és provokátorok vagyunk – ám tetszetős borítólapok között.”

Tovább

Moholy-Nagy modulátor

Ha semmi mást nem alkotott volna, csak fotogramokat és a Fény-tér-modulátort, nevét ezzel is beírta volna a művészettörténet nagy újítói közé. Ám emellett a fotózásban is meglepően újat alkotott, persze festett is, kollázsokat és grafikákat készített, színpadképeket és épületeket tervezett, filmeket forgatott. Univerzális tehetsége máig hat, kis túlzással akár azt is mondhatnám, hogy a kortárs magyar (neo)avantgard vizuális kísérletezői a mai napig az ő kabátújábból

A nagy modulátor

 

"Az ember ötlete néha pokoli,
Nem is tudja igazán megokolni,
Miért lett modernné éppen Moholi?"

(Juhász Gyula)

A minap Tamkó Sirató Károlyról írtam, hogy ő volt az a programhirdető, aki aztán programját nem valósította meg. Nagyjából épp az ellenkező állítás igaz Moholy-Nagy Lászlóra, aki Kassák mellett szerintem a modern magyar művészet talán legjelentősebb életművet létrehozó alkotója. A munkásságát bemutató két remek  könyv legfontosabb eligazítóm volt akkor, amikor az avangárddal magam is kacérkodva az izmusok és a művészi forradalmak lényegét igyekeztem megérteni. (Az egyik az 1927-es berlini kiadás alapján magyarul csak 1972-ben megjelent Fesztészet, fényképészet, film című, tipográfiai szempontből is egyedülállő MNL-könyv; a másik Passuth Krisztina: Moholy-Nagy c. hatalmas munkája, gazdagon illusztrált vaskos összefoglaló tómusz, egyben képzőművészeti album,1982.)

Moholy-Nagy nem sokat élt és alkotott Magyarországon, "idejekorán" emigrált. Bécs, Berlin, Párizs, London, Chicago...; dolgozott Kassákkal, később a Gropius-féle Bauhaus és New Bauhaus legkiemelkedőbb alakjai közé tartozott, majd Chichagoban önálló iskolát alapított.

Művészete egyetemleges, a vizuális érzékelés és megörökítés terén elért forradalmi újításai a korszak nemzetközi hírű mesterévé tették. (Csak jelzésként: angolosan írt nevére - "Laszlo Moholy-Nagy" - a Google negyedmillió találatot ad; az eredeti írásmóddal ennek a felét kapjuk...).

Ha semmi mást nem alkotott volna, csak fotogramokat (erről itt már szóltam) és a Fény-tér-modulátor-nak keresztelt kinetikus szobrot (1930), nevét ezzel is beírta volna a művészettörténet nagy újítói közé. Ám emellett a "hagyományos" fotózásban is meglepően újat alkotott, persze festett is, kollázsokat, grafikákat, reklámanyagokat készített, színpadképeket és épületeket tervezett, filmeket forgatott. Univerzális tehetsége máig hat, kis túlzással akár azt is mondhatnám, hogy a kortárs magyar (neo)avantgard vizuális kísérletezői a mai napig az ő kabátujjábból bújnak elő.

És hogy mindezt most miért írtam le? Nem mintha Moholy-Nagyról megemlékezni nem lenne megfelelő bármely pillanat! Azért, mert mai hír, hogy  a hozzáértők által "művészettörténeti szenzációként" említett kiállítás nyílt,  amely MNL eddig sehol be nem mutatott színes (!) fotóit mutatja be. A helyszín: Berlin... Meg is kérlek, Judit, ha teheted, nézd (és írd) meg helyettem!

-----------

Szívem szerint rengeteg MNL-képet és fotót betűznék ide, a munkák azonban jogvédelem alatt állnak, így csak óvatosan és csak néhányat.

 

Végül egy nagyon jellegzetes és emlékezetes fotó. Alighanem a modern látás és láttatás egyik leghatásosabb dokumentuma.