web lap top tartalom ajánló pr-cikk blog


2014.már.14.
Írta: bdk Szólj hozzá!

Hány esztendős Ungvár városa?

Nemrégiben készítettem egy honlapot Ungvárról, soknemzetiségű szülővárosomról, amely ezeken a neveken ismert a más-más nemzetiségű emberek számára: Ungvár - Uzhhorod - Унгвар - Užhorod - Ужгород - Uzhgorod - Ungwar - אונגװיר - Ungvir - Ingver - Yngvyr - Ujgorod - Uzsgorod - Uzshorod, Ungográd, Hungvár, Ungovár. Mesterkedésem nem teljesen önzetlen: szeretnék a városnévvel és annak különböző írásmódjaival a Google találati listák élmezőnyébe kerülni. Erre van is némi esélyem, mert lassan rájöttem arra, hogy a nagy keresőmotor a 2013 őszén érvénybe léptetett új szempontrendszerével milyen honlapokat részesít előnyben, illetve hogyan kell honlapoptimalizálást és linképítést végezni annak érdekében, hogy weblapunk pozíciókat szerezzen.

Például úgy, hogy a weblapot felkészítjük arra, hogy bizonyos egész mondatos kérdésekre kimerítő választ adjon. Az én Ungvár-szájtomtól például meg lehet kérdezni,  hogy végül is Hány esztendős Ungvár városa? - a Gugliban ezzel már a 2. helyen parádézik - és meg is adja rá az adekvát feleletet:

Ungvárról az első írásos említés a Gesta Hungarorumban található. Anonymus szerint a Vereckei-hágón átkelt magyar seregek 894-ben hódították el Ungvárt a nagymorvai Laborc fejedelemtől. A krónika arról számol be, hogy Álmos Ungváron adta át fiának, Árpádnak a fővezérséget. Ha ezt elfogadjuk és az említett évszámtól eredeztetjük Ungvár létezését, akkor 2014-ben Ungvár 1120 éves. Ámde Anonymus közlésének a hitelessége kétségbevonható, sokkal valószínűbb hogy a városalapítás a honfoglalás utánra, valamikor a X.–XI. század fordulója körüli évekre tehető. Bizonyos, hogy a Szent István által alapított várispánságok egyike Ungvár volt, amelyhez 18 község tartozott. Ám ebben az időben városról még nem, inkább csak a vár létezéséről beszélhetünk. Ungvárt a XIV. századtól kezdték városnak nevezni. Így Kárpátalja jelenlegi központját vára alapján tekinthetjük nagyvonalúan kb. ezer évesnek és kissé szigorúbban 700-800 évesnek is. Az 1120 esztendős múlt inkább csak legendának tekinthető.

Röviden tehát: bár a Gesta Hungarorum szerint Ungvár (vára) 1120 éves, de Anonymus hitelessége kétséges, valószínűbb, hogy a városalapítás a honfoglalás utánra, a X.–XI. század fordulója körüli évekre tehető. Nagyvonalúan Ungvár kb. ezer, szigorúbban véve kb. 700-800 esztendős. A seo keresőoptimalizálás vonatkozásában mérvadó weboldalam legalábbis így tudja és ezzel az adattal kíván a Google találati listáin helyezést szerezni

Filmkritika - A salemi boszorkányok

Töredelmesen bevallom, nem igazán vonzódom a kosztümös történelmi filmekhez, a közelmúlt és a jelen, no meg a fikció sokkal jobban érdekel a régmúlt historikus megközelítésénél irodalomban és filmvásznon egyaránt. A tegnapi film mégis két órányi zavartalan élményt nyújtott. Arthur Miller azonos című saját drámájából írta A salemi boszorkányok forgatókönyvét (angol címe The Crucible [Tűzpróba], 1996, rendezte Nicholas Hytner). A történet 1692-ben játszódik Új-Angliában, szereplői észak-amerikai angol telepesek. Massachussets állam Salem nevű településén a puritán életmódra kényszerített fiatal lányok elfojtott érzékisége sajátos módon tör felszínre. Játékos szerelem-varázslásaikat a számonkérés súlya alatt megszállottságnak hazudják, megnevezik ördöggel cimboráló megrontóikat, akiket a bíróság perbe fog, szabályos »tovább

Szobrok gázálarcban

Sajátos módon tiltakozott nemrégiben egy leleményes brit környezetvédő Kína rekordnagyságú széndioxid- kibocsájtása ellen. Kihasználva az alkalmat, hogy a híres kínai agyaghadsereg kisebb kollekcióját a British Museumban állították ki, átlépett a biztonsági kordonon és két kerámaiszoborra CO2 felíratú respirátort adott fel. Mivel a kiállított tárgyakban semmilyen kárt nem okozott, büntetése csupán az lett, hogy örökre kitiltották a múzeumból. Ezt maga sérelmesnek találta, de úgy nyilatkozott, gyermekei jövője fontosabb neki, mint az élvezet, amelyet a múzeum látogatása nyújt.

Tovább

Könyv-Főnixek

A Moses Mendelssohn Központ 316 elégetett könyv újrakiadását és terjesztését tervezi. 1933-ban mintegy ötven német városban a nácik kb. 10 000 úgynevezett németellenes kötetet égettek el - ezeknek a könyveknek és ennek a barbár cselekedetnek kíván mementót állítani a Központ a 316 könyvből álló sorozattal.

A történelmi legenda szerint az arab hódítás idején (640-642) égették el az alexandriai könyvtár mesés mennyiségű és értékű állományát. Az Egyiptomot meghódító Amr ibn el-Asz hadvezér saját uralkodójától kért utasítást arra vonatkozóan, mi történjen a könyvtárral. Omar kalifa válasza állítólag így hangzott: "Ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, akkor feleslegesek, ha pedig nem, akkor veszélyesek. Tehát mindenképpen tűzre kell vetni őket."

Ray Bradbury híres 1953-as regénye, a Fahrenheit 451 főként a francia újhullámos Francois Truffaut azonos című 1966-os filmje révén vált népszerűvé. A címben szereplő 451 Fahrenheit-fok az a hőmérséklet, amelyen a papír, a könyv lángra lobban. Az utópia egy olyan diktatúrát mutat be, amely számára a könyvekben rejlő tudás jelenti a legnagyobb kockázatot, ezért létrehozzák a lázadó állampolgároknál talált könyveket elégető Tűzőrséget. A könyvégetésben jeleskedő főhős végül maga is ellenálló lesz, csatlakozik a különleges emberekből álló csoporthoz, amelynek tagjai - a könyvemberek - úgy őrzik meg a tudást a jövő számára, hogy szóról szóra betanulnak egy-egy fontos könyvet.

 Ez a két párhuzam jutott eszembe annak a hírnek az olvastán, hogy a Moses Mendelssohn Központ 316 elégetett könyv újrakiadását és terjesztését tervezi. 1933-ban mintegy ötven német városban a nácik kb. 10 000 úgynevezett németellenes kötetet égettek el - ezeknek a könyveknek és ennek a barbár cselekedetnek kíván mementót állítani a Központ a 316 könyvből álló sorozattal.

 Ez szép. Mint hamvaiból a Főnix-madár, újraélednek az elhamvasztott könyvek. Felteszem, szövegüket digitális formában is előállítják és felteszik az internetre. Hogy soha többé ne lehessen őket elégetni.