Kedves Barátaim, ha tehetitek, nézzétek meg a rólam-velem készült 40 perces portréfimet. Vetítik:
Megjöttünk kétnapi távollét után a Salvatore Quasimodo nevével jelzett költőtalálkozóról.Pénteken indultunk és érkeztünk (útközben Csöngét és cuccait a koleszba leszállítva) Balatonfüredre, az esti rendezvényre, a Hárs a Tagore sétányon c. könyv bemutatójára. A gyűjteményes kötet - Kellei György munkája - a Quasimodo költőverseny eddigi 15 esztendejét foglalja össze 238 oldalon. Hiúságomnak imponált, hogy többször is szereplek benne, két szöveg "foglalkozik velem", de ott van a díjnyertes versem és egy fotó is.
Nem vagyok lelkes olvasója a kormányzati portáloknak, most azonban szükségem lett volna egy szövegre, amely 2001-ben jelent meg a kultuszminisztérium (akkor éppen a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának hívták) Krónikás című lapjában. Hogy ezt a minisztériumot állandóan átkeresztelik, továbbá hol elválasztják az oktatásitól, hol meg összevonják vele, azt már megszokhattuk, mint ahogy honlapja gyakori átalakulását is. Még soha semmit nem kerestem archívumukban, ám első próbálkozásom máris kudarccal végződött: nemhogy a keresett szöveget, még magát a Krónikás című lapot sem találtam meg. Elég sok időt töltöttem a felkutatással - a Google keresőt is segítségül hívva -, úgyhogy bizton állíthatom: a t. minisztérium nem őrizte meg korábbi lapjának az anyagait az interneten.
Megjelent:
Eredetileg nem akartam szót vesztegetni a Magyar Gárdára. Akkora a sajtójuk, mint ide Lacháza, miért csináljak nekik reklámot még én is. Most, hogy rászánom magam, most is csak egy cinikus véleményre futja: azt gondolom, ha a magyar társadalom lehetségessé tette, asszisztálásával, belenyugvásával, sunnyogásával megengedte egy ilyen formáció létrejöttét, akkor meg is érdemli, hogy legyen neki ilyenje.
Téged az olvasók sokműfajú szerzőnek ismernek, nem utolsó- sorban drámaírónak. Szerinted volt a drámához való affinitásodnak köze ahhoz, hogy a Zehuze című, nemrég megjelent levélregényed- ben tulajdonképpen egy kitartott monológot, egy nagyon erősen hangra írt szöveget olvashatunk? 
Valamelyest növelte az idézettségi indexemet Gyarmati Gabriella a Bárka Online oldalán Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján II. frappáns című írásával. Azok közé sorol, akik csípőből tüzelnek, anélkül, hogy megnéznék a tárlatot. Nos, igaza van, nemcsak ezt a tárlatot nem láttam, hanem legutóbb a Nemzeti Galériában is pánikszerűen tértem ki a Munkácsy-terembe invitáló teremőr elől.
Életem egyik nagy bánata (persze dehogy, csak ez olyan jól hangzik), hogy a bdk kifejezésre nem engem ad ki elsőnek a Google. Most épp ezt olvasom első találatra: "A KIOP pályázaton a BDK Kft. 133 MFt támogatást kapott"...
Legutóbb Andy Warholt nevezték tévesen cseh származásúnak, ezt helyreigazítva írtam posztot, most pedig Picasso szerelméről, a fotó- és és képzőművész Dora Maarról állítja írásában F.A. (zöld Kárpáti Igaz Szó, 2007. aug. 16.), hogy "zöld szemű, fekete hajú argentin szépség", aki "kitűnően beszélt spanyolul". Argentin lánytól az utóbbi igazán nem nagy kunszt, lévén a spanyol hivatalos nyelv a dél-amerikai országban. Nyelvtudása éppen azért érdemel említést, mert Dora Maar 1907-ben Henriette Theodora Markovitch néven látta meg a napvilágot a nyugat- franciaországi Tours-ban francia anyától és horvát apától.
El Lobo azon kesereg blogjában, hiába lesz Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa, ha nem épül autópálya, ha gyenge a városmarketing... Vonzóvá tenni egy várost nem könnyű. Liverpool 2008-ban lesz kulturális európai főváros, erre az alkalomra készült el a kivehető ajtós..., azaz elforgó homlokzatú ház.
Egyre teljesebbé válik a MEK Száz szép kép c. sorozata. Ezúttal Csontváry remekművét, a Baalbeket bemutató e-könyvvel bővült az állomány. Mint más összeállítások esetében, a művész életrajzán kívül olvashatók a kor művészettörténeti hátterét és a mű keletkezését bemutató szemelvények, műelemzések... A válogatás hiányossága, hogy Csontvárynak erről a monumentális főművéről nem ad közre egy nagyobb méretű, jó felbontású képet (a kinagyítható verzió is mindössze 755 pont széles). A részletek megfigyelésére is alkalmas posztert én sem találtam, a legnagyobb, amit felleltem, ezen a címen hívható le.
"Minden idők legnagyobb skóciai Andy Warhol-kiállítása nyílik meg szombaton Edinburghban ... a pop-art atyja halálának 20. évfordulója alkalmából." - olvasom a Múlt-Kor cikkében. Hm. Igaz, hogy húsz éve halt meg, de februárban. A cikk megjelenése viszont születési évfordulójára esik, viszont ez nem kerek. A következő mondatnál aztán végképp leállok: "A cseh származású amerikai művész...". Nem! Warhol ruszin származású volt, szülei a zempléni Mikóból emigráltak az USÁba.