A Magyar Tudomás Akadémia elnökétől persze elvárható, hogy felfedezéseket tegyen. Az ellenben kissé meglelő, hogy ezirányú munkássága ezúttal a spanyolviaszt eredményezte.
Nem anyira az SZDSZ van skatulyában, hanem inkább a határon túli magyarság. Két szempontból is. Az egyik, amelybe a magyarországi közvélekedés beletette őket hangos szószólóik okán: Duray, Tőkés, Kovács és társaik folyamatosan saját régiójuk magyarsága nevében beszélnek és kötelezik el magukat
nem anyira az SZDSZ van skatulyában, hanem inkább a határon túli magyarság. Két szempontból is. Az egyik, amelybe a magyarországi közvélekedés beletette őket hangos szószólóik okán: Duray, Tőkés, Kovács és társaik folyamatosan saját régiójuk magyarsága nevében beszélnek és kötelezik el magukat
Kívánatos lenne, ha döntés születne a kormány által tavaly kezdeményezett, a határon túli magyarok iránti felelősségvállalást erősítő alkotmánymódosításról, mondta Sólyom. Nos, a kormány most intézkedni nem tud, de illetékese nyilatkozik: a határon túli magyarok közjogi státusát szabályozó törvénycsomag 4 fontosabb elemből áll, éspedig
Talán egyáltalán nem véletlen, hogy az általam konokul elsőnek tartott magyar irodalmi webmagazint nem Magyarországon, hanem a határon túl hozták létre, jelesül a vajdasági Zentán (innen a zEtna név). A folyamatos kínálat mellett a magazin rendszeresen indít sorozatokat, olyan kollektív irodalmi interakciókat, amelyben szerintem most is verhetetlen. Ezek mindegyike megérne egy-egy misét, de most csak utolsóra hívom fel a figyelmet.
Számomra a zEtnával kezdődött az internetes irodalom. Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy valóban ez volt-e az első olyan magyar webhely, amely folyóirat- (vagy magazin-) szerűen közölt szépirodalmi anyagokat és kritikákat úgy, hogy nem állt mögötte nyomtatott orgánum, de annyi bizonyos, hogy akkor még sem a Terasz, sem - és pláne - a Litera nem volt sehol, sem a későbbi kisebb-nagyobb irodalmi-kulturális portálok (Szabad Formák, Café, Irodalmi Vademecum...).
A zEtna első száma 1999. novemberében jelent meg, azaz gyakorlatilag a magyar internetezés hajnalán, amikor még a csak a világhálón publikált szövegek igen kevesek számára voltak elérhetőek, amikor még csak a papíralapú kiadványoknak volt rangja és egyedül a bennük való szereplés számított megjelenésnek.
Talán egyáltalán nem véletlen, hogy az általam konokul elsőnek tartott magyar irodalmi szájtot nem Magyarországon, hanem a határon túl hozták létre, jelesül a vajdasági Zentán (innen a zEtna név). A netperiodika azóta is működik és folyamatosan frissül, néha kicsit lelassul, aztán újra teljes fordulatra kapcsol. 7 év alatt iszonyú mennyiségű irodalmi szöveg került a honlapra. Struktúrája és külleme szinte semmit sem változott, szerzői törzsgárdája is nagyjából állandó.
A folyamatos kínálat mellett a magazin rendszeresen indít sorozatokat, szellemes kollektív irodalmi akciókat, projektumokat, játékokat, pályázatokat - ebben szerintem verhetetlen! Az ötletek mindegyike - a festményhez vagy fotóhoz írandó szövegektől a négykezes novellán át a virtuális városig - megérne egy-egy misét, de most csak a legutóbbira hívom fel a Nyájas figyelmét.
Az alapötlet: József Attila egyik 12 sorosának (Sárga füvek) a "túlírásához" felkértek 12 költőt, akik az eredeti 12 sort saját 24 soruk közé illesztették, azaz fejenként egy-egy 36 soros, három egységre tagolt verset hoztak létre. Hogy nem is akármilyeneket, azt már első olvasásra megállapíthatjuk. Komoly irodalmi játéknak már ez is elegendő lenne, ám az ötletgazda mindezt megfejelte három versgenerátorral! Ezek a szövegmotorok a hármas tagolódásból kiindulva az eredeti JA-sorokhoz véletlenszerűen rendelik hozzá a túlírások szakaszonként megfelelő sorait. És hogy még mindez ne legyen elég, a további interaktivitás jegyében közönség-pályázatot hirdettek: "Az olvasó, miközben ismerkedik ezekkel a minden letöltésre, frissülésre változó, próteuszi kollektív versekkel, kiragadhat, kimásolhat, és címünkre elküldhet belőlük egy vagy több összefüggő tizenkét sort. A tizenkét legsikerültebb tizenkétsorosért beküldője 1.200 dinár értékű zEtna-könyvcsomagban részesül."
Íme, egy remek megoldás arra a problémára, hogy miként jussunk hozzá vajdasági magyar könyvekhez :)
Belépés a projektumba: TÚLÍRAT
___________________
József Attila-túliratok, honlap, irodalom, könyv, vps, virtuális szerver, web, virtuálé, média, határon túli magyar irodalom (htm), átirat, reminiszcencia
A magyar köztársasági elnök felváltva szerzi nálam a fekete és a piros pontokat. Most az elnök úr átnyúlt a KM, a MEH, a parlamenti bizottság, a HTMH feje fölött, nem Szabó Vilmos, Bársony András és Komlós Attila, és főleg nem Németh Zsolt határon túli kedvenceit hívta meg, nem a hivatásos (és megélhetési) magyarokat, hanem
A magyar köztársasági elnök felváltva szerzi nálam a fekete és a piros pontokat. Most az elnök úr átnyúlt a KM, a MEH, a parlamenti bizottság, a HTMH feje fölött, nem Szabó Vilmos, Bársony András és Komlós Attila, és főleg nem Németh Zsolt határon túli kedvenceit hívta meg, nem a hivatásos (és megélhetési) magyarokat, hanem
A magyar köztársasági elnök felváltva szerzi nálam a fekete és a piros pontokat. Hogy őt választották Szili helyett, annak kifejezetten örültem (lásd akkori jegyzetemet), és alapjában most is azt gondolom, nem árt a balliberális kormánynak egy enyhén jobbos elnöki ellensúly. Aztán volt két rossz húzása őexcellenciájának, egyik, hogy megsúgta Orbánnak, mikor lesznek a választások (még rosszabb, ha fordítva volt, és ezt Orbán súgta meg őneki), a másik az a szerencsétlen kéz-nem-fogás (erről itt írtam). Most azonban olyat cselekedett, ami első látásra mindenképpen nagyon szimpatikus.
Ahogy erről a hírek beszámolnak: Sólyom László kezdeményezésére konferencia jött létre a szomszédos országokban élő magyar tudósokkal, közéleti és a civil személyiségekkel azért, hogy megvitassák a határon túli magyarok helyzetét. Azaz az elnök úr átnyúlt a KM, a MEH, a parlamenti bizottság, a HTMH feje fölött, nem Szabó Vilmos, Bársony András és Komlós Attila, és főleg nem Németh Zsolt határon túli kedvenceit hívta meg, nem a hivatásos (és megélhetési) magyarokat, hanem tudós embereket, közéleti személyiségeket és civileket. Ma délelőtt hármukkal a Duna TV-ben láttam egy rövid beszélgetést: igen szimpatikusak voltak. Mind ahogy szimpatikus maga a gesztus, az elképzelés és Sólyom nyilatkozata is. (Persze azért tesz egy gesztust a politika felé és hangsúlyozza a MÁÉRT fontosságát...)
Vajon adhat-e mindez reményt arra, hogy az átpolitizált és alapjában elhibázott magyar-magyar kapcsolat (ezen belül a velejéig romlott támogatási rendszer) idővel javítócsomagot kapjon a tudományosság és a civil társadalom részéről? Ha a köztársasági elnöknek ezt sikerül végigvinnie minden politikai és ideológiai ereszd el a hajamat nélkül, azzal első lehet a határon túli magyarságért érdemben cselekvő közjogi méltóságok sorában.
--------
De vajon ki volt ott a konferencián Kárpátaljáról?? Ahol gyakorlatilag nincsenek független értelmiségiek, tudósok, közéleti személyek. Nincsenek, mert mind lecsatlakoztak, beágyazódtak valamelyik politikai érdekszférába. Tényleg, ki képviselhetett bennünket Sólyom előtt?