Sajátos módon tiltakozott nemrégiben egy leleményes brit környezetvédő Kína rekordnagyságú széndioxid- kibocsájtása ellen. Kihasználva az alkalmat, hogy a híres kínai agyaghadsereg kisebb kollekcióját a British Museumban állították ki, átlépett a biztonsági kordonon és két kerámaiszoborra CO₂ felíratú respirátort adott fel. Mivel a kiállított tárgyakban semmilyen kárt nem okozott, büntetése csupán az lett, hogy örökre kitiltották a múzeumból. Ezt maga sérelmesnek találta, de úgy nyilatkozott, gyermekei jövője fontosabb neki, mint az élvezet, amelyet a múzeum látogatása nyújt.

T o v á b b »

Valamelyest növelte az idézettségi indexemet Gyarmati Gabriella a Bárka Online oldalán Kísérlet a Munkácsy-életmű körüljárására képelemzések útján II. frappáns című írásával. Azok közé sorol, akik csípőből tüzelnek, anélkül, hogy megnéznék a tárlatot. Nos, igaza van, nemcsak ezt a tárlatot nem láttam, hanem legutóbb a Nemzeti Galériában is pánikszerűen tértem ki a Munkácsy-terembe invitáló teremőr elől.

Legutóbb Andy Warholt nevezték tévesen cseh származásúnak, ezt helyreigazítva írtam posztot, most pedig Picasso szerelméről, a fotó- és és képzőművész Dora Maarról állítja írásában F.A. (zöld Kárpáti Igaz Szó, 2007. aug. 16.), hogy "zöld szemű, fekete hajú argentin szépség", aki "kitűnően beszélt spanyolul". Argentin lánytól az utóbbi igazán nem nagy kunszt, lévén a spanyol hivatalos nyelv a dél-amerikai országban. Nyelvtudása éppen azért érdemel említést, mert Dora Maar 1907-ben Henriette Theodora Markovitch néven látta meg a napvilágot a nyugat- franciaországi Tours-ban francia anyától és horvát apától.

El Lobo azon kesereg blogjában, hiába lesz Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa, ha nem épül autópálya, ha gyenge a városmarketing... Vonzóvá tenni egy várost nem könnyű. Liverpool 2008-ban lesz kulturális európai főváros, erre az alkalomra készült el a kivehető ajtós..., azaz elforgó homlokzatú ház.

T o v á b b »

Egyre teljesebbé válik a MEK Száz szép kép c. sorozata. Ezúttal Csontváry remekművét, a Baalbeket bemutató e-könyvvel bővült az állomány. Mint más összeállítások esetében, a művész életrajzán kívül olvashatók a kor művészettörténeti hátterét és a mű keletkezését bemutató szemelvények, műelemzések... A válogatás hiányossága, hogy Csontvárynak erről a monumentális főművéről nem ad közre egy nagyobb méretű, jó felbontású képet (a kinagyítható verzió is mindössze 755 pont széles). A részletek megfigyelésére is alkalmas posztert én sem találtam, a legnagyobb, amit felleltem, ezen a címen hívható le.

T o v á b b »

"Minden idők legnagyobb skóciai Andy Warhol-kiállítása nyílik meg szombaton Edinburghban ... a pop-art atyja halálának 20. évfordulója alkalmából." - olvasom a Múlt-Kor cikkében. Hm. Igaz, hogy húsz éve halt meg, de februárban. A cikk megjelenése viszont születési évfordulójára esik, viszont ez nem kerek. A következő mondatnál aztán végképp leállok: "A cseh származású amerikai művész...". Nem! Warhol ruszin származású volt, szülei a zempléni Mikóból emigráltak az USÁba.

Szűkszavúan, leginkább az MTI-hírt közreadva számol be a magyar sajtó némely orgánuma arról, hogy a napokban Claude Monet (1840-1926) két festménye is elképesztően magas áron talált vevőre egy-egy árverésen. A művek repróit azonban hiába kerestem az internetes portálokon, bélyeg nagyságút is csak az egyikről találtam (arról meg kiderült, hogy nem is azt a képet ábrázolja...). Végül aztán idegen nyelvű oldalakon bukkantam a valójában kalapács alá került művek nyomára - és közben egy fordítási tévedést is felfedeztem.

T o v á b b »

A Magyar Elektronikus Könyvtár egyik nagyszerű kezdeményezése a 2003-ban indult Száz Szép Kép nevet viselő program, melynek keretében a magyar képzőművészet 100 klasszikus és modern festményét mutatják be. A felépülő virtuális galéria legújabb darabja egyik kedvencemmel, a XX. századi festészet emblematikus alkotásával, Bortnyik Sándor Zöld szamár című képével foglalkozik sokoldalúan.

T o v á b b »

Mozart, a kortárs  pillangószív

Minden bizonnyal megfelelne a dimanzionalista manifesztumnak és az N + 1 projektumnak az a különleges művészi produkció, amelyről az Agent Portal számol be.

Az összművészeti tendenciák és a digitális technikák lelkes hívei alkotómunkára fogták a maguk konstruálta mesterséges intelligenciát. Az OpenEnded Group (Nyitott Csoport) három tagja olyan algoritmust hozott létre, amely négy fázisban "szinte a semmiből" alkotja újra Mozart Jupiter-szimfóniájának záró tételét, a kódát.

A program két anyagból dolgozik: bevitelre kerül a szimfónia negyedik tételének teljes partitúrája, valamint a kóda zenekari előadásának hang- és képfelvétele. Ezt szedi szét, ezt elemzi és rakja össze új, eredeti kortárs művé az algoritmus. A multimédiás eredmény maga a Felvilágosodás c. mű, amely a program minden egyes futtatásakor más és más. A zenei része - vallják az alkotók - inkább emlékeztet John Cage munkásságára, mint Wolfgang Amadeus Mozartéra, az ezt kísérő képek pedig Paul Klee-t, Picassót, a konstruktivizmust és a szuprematizmust idézik.

A projektum egésze - amely ezek szerint klasszikus alapanyagból kiindulva a kortárs művészek megalkotta algoritmus és a legmodernebb technikák révén nyitott és befejezhetetlen, minden alkalommal megújuló műben nyeri el értelmét - mindenképpen egyik legizgalmasabb produkciója a Mozart-évnek.

Wolfgang Amadeusnak nagyon tetszene.