Volt × amper = watt
Ez a poszt valamiért kétszer szerepel a blogban. Az egyiknek a forráskódját rendberaktam, a mások maradjon így, legalább különböznek egymástól.
A feszültség, áramerősség és teljesítmény összefüggése
Rágóta "beletörődtem", hogy emberek sokasága elég jól megvan a technikai és tudományos alapismeretek nélkül. Már nem lep meg, hogy értelmiségi körökben bunkónak számít, aki nem tud egyetlen Ady-sort sem idézni, nem nem bunkó az, akinek fogalma sincs Ohm képletéről.
<P align=justify><IMG hspace=3 src="http://ungparty.blog.hu/media/image/200606/elektr.jpg" align=left>Az egyik magyar (nem Blogteres) ősbloger honlapján reagálást és viszontreagálást olvastam abban a témában, hogy miért is nem lehet háztartásainkban az életre veszélyes 220 volt helyett inkább az ártatlan 24 voltos hálózatra áttérni. A blogert gyerekkorában nyolcszor rázta meg az áram, ezért sürgetne valami megoldást. A hozzászóló is csak részben érti problémát, leginkább a villamos energia szállítása közbeni veszteségekről beszél, ezzel magyarázza, miért használunk 220 voltot 24 helyett. Ebben persze igaza van, de hogy a 24 volt feszültséget biztosító tápegységnek a veszteség elkerülése miatt lehet csak 2 méter hosszú zsinórja, az mosolyt érdemel. </P> <P align=justify> </P> <P align=justify><IMG hspace=3 src="http://files.blogter.hu/user_files/5104/vegyes/trafo.jpg" align=right>Hogy a feszültség nagysága és az energiaszállítás közbeni veszteség fordított arányban áll egymással, az persze igaz, ezért vannak magasfeszültségű távvezetékek és ezért működnek a helyi trafóállomások és a kisebb urcai trafók (pl. sok helyen oszlopokra szerelve): ahogy közeledünk a fogyasztóhoz, vagyis ahogy csökken a szállítás távolsága, a magasfeszültségből fokozatosan háztartási feszültség lesz. Ez utóbbi elvben lehetne akár az emberre teljesen ártalmatlan 24 volt is. Hogy mégsem ennyi, annak egészen más és roppant ésszerű oka van.</P> <P align=justify> </P> <P align=justify>A probléma kulcsa a teljesítmény, illetve ennek összefüggése a feszültséggel és áramerőséggel.</P> <P align=justify> </P> <P align=justify>A megfelelő képlet pedig:</P> <P align=justify> </P> <P align=center><STRONG>teljesítmény = feszültség × áramerősség</STRONG></P> <P align=justify><STRONG></STRONG> </P> <P align=justify>Példán illusztrálva: ha van egy másfél kilowattos (1500 w) mikrosütőnk, az a 220 voltos hálózatből 7 ampert vesz fel. Ha 24 voltról üzemelne, az azonos teljesítményhez 62 ampert kellene biztosítani! A 2400 wattos mosógép 100 ampert venne fel... Mindez azt jelenti, hogy minden egyes gépünket, nagyobb teljestményű fogyasztónkat (vasalót, porszívót is) ujjnyi vastag, masszív vezetékkel kellene ellátni, a falban pedig szinte karvastagságú huzalokat kellene húzni, hogy bírja a 300-400 vagy még több amperes terhelést. (A 220-ra használt drótok felizzanának és elégnének). Egy nagyobb lakótelepi háztömb áramellátásához pedig már combvastagságú vezetékekre lenne szükség. Ez sokszoros anyagfelhasználást jelentene, a behuzalozás technikai nehézségeiről már nem is szólva.</P> <P align=justify> </P> <P align=justify>Vagyis: ha tizedére csökkentjük a feszültséget, a korábbi teljesítmény eléréséhez tízszeresére kell növelnünk az áramerősséget. </P> <P align=justify> </P> <P align=justify><IMG height=101 hspace=3 src="http://files.blogter.hu/user_files/5104/vegyes/motor.gif" width=107 align=left>De ez még nem minden. Sokszorosára növekedne háztartásunk berendezéseinek a mérete is: a motorok tekercseiben, a kisebb-nagyobb trafókban, áramátalakítókban tízszer nagyobb áram folyna, minden sokkal nagyobb, súlyosabb, alkalmatlanabb (drágább) lenne.</P> <P align=justify> </P> <P align=justify><IMG hspace=3 src="http://files.blogter.hu/user_files/5104/vegyes/furo.jpg" align=right>A most könnyű kézi fúrógépet alig bírnánk felemelni, igaz, a hajókötél-vastag vezeték amúgy se engedné, hogy kedvünkre használjuk.</P> <P align=justify> </P> <P align=justify>Gondoljunk arra, hogy ha valami komolyabb berendezést akarunk üzemeltetni háztartásunkban (szivattyút, szerszámgépet), akkor még a 220 is kevés, 380 voltos, három fázisú ipari "áramra" van hozzá szükség. Egy 380 helyett 24 voltról üzemelő fűrész- és gyalupadnak akkora lenne a motorja, hogy a cucc be sem férne a kisebb hobbyműhelyekbe. </P> <P align=justify> </P> <P align=justify>És hogy veszélytelenebb lenne? A 24 volt volt valóban nem ráz, de a hatalmas áramerősség miatt fokozott lenne a tűzveszély. Kisebb zárlat esetén is felizzana, elégne az, ami az arámkört rövidre zárja. Ha most a gyerek bedug egy u-szöget a konnektorba, kicsap a biztosíték. Akkor nem csapna, hanem szépen felizzana a szög...</P> <P align=justify>No, nem az eszemet akartam játszani a fentiekben. Rágóta "beletörődtem", hogy emberek sokasága elég jól megvan a technikai és tudományos alapismeretek nélkül. Már nem lep meg, hogy értelmiségi körökben bunkónak számít, aki nem tud egyetlen Ady-sort sem idézni, nem nem bunkó az, akinek fogalma sincs Ohm képletéről.</P> <P align=justify> </P> <P align=justify>A teljesítmény, feszültség és áramerősség összefüggésének fejtegetésével sem természettudományos műveltségemet akartam bizonyítani. Mindez ugyanis általános iskolai tananyag.</P> <P align=justify> </P> <P align=justify>Végül: ha gyorsan és pontosan meg akarjuk tudni, hogy adott feszülség és áramerő mekkora teljesítményt eredményez, vagy hogy egy bizonyos teljesítmény eléréséhez adott feszültség mellett mekkora áramerősség szükséges, használjük ezt a neten talált remek kis <A href="http://jorch.net/?g=page/vaw.html">kalkulátor</A>t. </P>
