BéDéKá búcsúfelhívása

Blogtéri hónapjaim alatt két blogíró társammal rúgtam össze úgy a patkót, ahogy nem kellett volna. Persze akkor is a magam igazát védtem, de talán túl vehemensen. Volt a dologban némi fölösleges kakaskodás, meg talán félreértéseken alapuló indulat is. Kószáról és Szamárfülről van szó, akiket most nemcsak nyilvánosan megkövetek, hanem egyúttal egy eddig sehol nem látott és hallott felajánlást teszek számukra.

Kedves Kósza, Kedves Szamárfül!


Számomra fontos a mértékadó kritika, a más szempontok alapján szerveződő szemlélet, a sajátomtól olykor gyökeresen eltérő értékítélet. Mivel a ti kettőtök kritikájával kellett úgy szembesülnöm, hogy nehéz volt ellenérveket találnom, mert markáns véleményetek bizonyos rendszer alapján jól megállt a lábán, és mivel ezek a nézeteltérések épp kettőtök esetében vezettek élesebb konfliktushoz, sértődéshez, haraghoz (miközben végig éreztem, hogy talán ezúttal önnön szellemi duhajkodásunk áldozatai vagyunk), ezért most úgy döntöttem, hogy kezetekbe adom magam. Legyetek elővéleményezőim úgy, hogy ezentúl másutt közzétett gondolataim csakis a ti szűrőtökön átjutva, előzetes és kellőképpen éles, ha kell, kíméletlen kritikátokkal illetve jusson el a Blogtér közönségéhez.

Mindezt technikailag a következőképpen gondolom.

1) Meghívlak titeket társbloggernak a Manzárdba (miközben én már többet nem írok bele, így helyben nem lesz módom a viszontkritikára - és ezt épp így akarom!).

2) A nektek megfelelő gyakorisággal - ahogy időtök, kedvetek engedi; én persze azt szeretném, ha minél sűrűbben - figyelitek a frisseim listáját (bárhol is posztolok a világban, minden oldalamba beépítem ezt a listát, itt most a jobb hasábon van és Összes friss a neve, de talán majd hangsúlyosabb helyre kerül). Ezek a linkek mindig oda vezetnek, ahol az új írásom publikálásra került. Belenéztek, ha felkelti az éreklődéseteket, elolvassátok. Ha nincs hozzáfűzni valótok, akkor azzal vége is.

3) Ám ha valamely véleményemmel, megállapításommal nem értetek egyet (ami oly sokszor megesett itt velünk!!), akkor ennek a legélesebb módon hangot adtok, kíméletlen, ha kell, megsemmisítő kritika alá veszitek az írásomat egy tetszésetek szerinti hosszúságú, stílusú, hangnemű posztban, mégpedig itt, "az én manzárdomban", hogy véletlenül se kerülhessem el a szembesülést, s hogy azzal is szembe kelljen néznem: nem idegen helyen, hanem éppen az általam meghódított virtuális térben képeződik meg az ellenvélemény, a más szemléletre, világlátásra alapozott markáns kritika.

Kedves Kósza és Szamárfül! Ha ezt így elfogadjátok, akkor először is nagyon szépen megköszönöm, hogy opponenseim lesztek egy időre, utána pedig tisztázzuk az apróbb részleteket. Mindenesetre első igenetek után azzal kezdem, hogy küldöm a meghívót és kiegészítem a fejlécet így: Manzárd - ahogy Kósza és Szamárfül látja. (Itt két lehetőség is adódik. Lehettek közös blogban, de lehettek külön-külön is, mivel két Manzárdom is van a rendszerben, a másikat bármikor "visszavehetem" a pillangószívtől).

Minden komolysága mellett - és tudom, ez tőletek sem idegen - fogjátok fel a dolgot ti is játéknak, szellemi kihívásnak. Én ezeken túl másnak is tekintem: a magam toleranciapróbájának és kései tanulási kísérletnek.

Örülök, ha ebben partnereim lesztek arra az időre, amíg nektek is kedvetek telik benne.

------------------

Bloggerként én ezzel búcsúzom a Blogtértől, megköszönve minden írótárs és olvasó figyelmét, együttgondolkodását, szolidaritását - és, lásd fentebb, ellenvéleményét is. Üsse kavics, köszönök mindent a szolgáltatónak is.

Az itteni és a másik Manzárd archívuma szándékom szerint "örök időkre" elérhető marad, a Frissek listája itt és mindenütt, ahová beépítettem, naprakész lesz. Mielőtt megfelelő operatív bloghelyet találnék magamnak, visszavonulok régi fapados UngParty Manzárdomba, amely a HHRF szerverén fut hatodik éve.

A http://raz.dva.try.hu link most éppen oda mutat.
Címkék: blog, blogter, személyes