A transzferár-kötelezettség jelentősége és kockázata
A transzferár illetve az ezzel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség régóta része adórendszerünknek, ugyanakkor még most is számos adózónál hiányzik a nyilvántartás, vagy elkészítették ugyan, de azok hibásak, vagy hiányosak, ezért jelentős adókockázatot hordoznak magukban, ami egy esetleges adóalap módosítást eredményezhet. 
Az adóalap korrekció bír a legnagyobb jelentőséggel transzferár szempontból hiszen egy transzferár kiigazítás szélsőséges esetben milliárdos nagyságrendű is lehet, messze meghaladva az adminisztratív bírság mértékét. Fontos megjegyezni, hogy az adóalap korrekció, más néven adóalap kiigazítás vagy adóalap módosítás már egy tranzakció esetében is eredményezhet ilyen nem kívánt hatást, ahogy azt a legnagyobb nemzetközi bírósági határozatok is alátámasztják.
Ez a bejegyzés egy korábbi keresőmarketing-program céloldalát képező, a Google-indexből már eltűnt weblap tartalmát reprodukálja. Újraközlését egy új SEO-projektum indokolja, amelynek témája és kulcsszavai: mobilmarketing szolgáltatások - tömeges sms küldés - üzenetkampány
Míg a korábbi években, a transzferár nyilvántartások ellenőrzése kimerült a nyilvántartások formai elemeinek vizsgálatában, illetve a határidő betartásának ellenőrzésében, ma már egyre gyakoribbak a tartalmi megállapítások, melyek jelentős adóalap módosító tételeket és bírságokat vonnak maguk után.
Gyakori hibák
- a nyilvántartás késedelmes elkészítése: az adóhatóság nem csupán a nyilvántartásban feltüntetett határidőt nézi, meg, hanem a tanácsadókkal kötött szerződések dátumát, vagy a számla szerinti teljesítésének dátumát;
- a nyilvántartás hiányos elkészítése: az adózó gyakran esik abba a hibába, hogy azt feltételezi, hogy a csoport nyilvántartás teljes körű lefedettséget biztosít, vagy a kis értékű ügyletek dokumentációjára nem kerül sor, valamint
- a csoport nyilvántartás lokalizációjának figyelmen kívül hagyása.
Anyagi következmények
A fenti hibák jelentős pénzbüntetéseket vonhatnak maguk után. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség megsértése esetén mulasztási bírság vethető ki, melynek összege két millió forintig terjedhet, és szerződésenként szabható ki.
Amennyiben az adóhatóság a vizsgálat során megállapítja, hogy az adózó az év során a kapcsolt vállalkozásaival kötött ügyleteit nem a szokásos piaci ár elvével összhangban kötötte, akkor a társasági adóalap módosítására, más néven adóalap korrekcióra illetve adóalap módosításra kerülhet sor. A felmerülő adóhiány összegét pedig 50%-os adóbírság, valamint a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi pótlék terheli.
Az adózót a kapcsolt vállalatai tekintetében bejelentési kötelezettség terheli. Az adózás rendjéről szóló törvény 17§ (9) bekezdése szerint a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénz szolgáltatást az ügylet létrejöttétől számított 15 napon belül be kell jelenteni. Amennyiben az adózó bejelentési kötelezettségét elmulasztja 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Mindez érvényes az Art. 23. § (4)-e szerinti változás bejelentésre is, mely kötelezővé teszi az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül bejelenteni.
