A tegnapi nap egyik legfontosabb, bár kétség kívül bulvár-ízű híre, hogy Sir Elton John, a rockzene élő klasszikusa Londonban törvényes keretek közt egybekelt élettársával, David Furnish filmproducerrel. Az, hogy a közismerten konzervatív Nagy-Britanniában lehetővé vált a homoszexuális párok közti házastársi viszony legalizálása, számomra mégsem egyszerűen szenzáció, hanem bölcs hümmögésre okot adó hír: lám csak, bármennyire igaz, hogy az embereknek a jogot kell követnie, legalább ennyire igaz az is, hogy a jognak ellenben az emberek életéhez kell igazodnia.

(Elton John különben nem tartozik a kedvenceim közé, bár elismerem, hogy a rock populáris vonalán belül a színvonalasabb zenéket szerző és előadó muzsikusok közé tartozik. Ha ellenben rajonganék érte, akkor elmondhatnám azt a régi viccet, miszerint megkérdezték az Örmény Rádiótól, igaz-e, hogy Csajkovszkij pederaszta volt. A válasz: „Igaz, de nem ezért szeretjük.” ---Na, mégis elmondtam.)

És ha már zene. Délelőtt a Petőfin lejátszottak néhányat Diana Krall karácsonyi lemezéről. Épp pár napja tettem szóvá valahol egy hozzászólásomban (már magam sem tudom mindenfelé elszórt zseniális gondolataimat nyomon követni!), vajon miért gondolják a muzsikusok, hogy ilyentájt ki kell rukkolniuk egy ünnepi válogatással, amelyeken aztán az agyonunt dalok agyonunt feldolgozásai sorakoznak. Illetve hát tudom: azért, mert a jónép viszi, mint a cukrot. Nos, biztos sikernek gondolható Diana jazzlady CD-je is. Mivel nagyon szeretem mind a hangját, mind a stílusát, hát nem kapcsoltam ki a rádiót, pedig az első szám éppen a Jingle Bells volt, amitől szabályosan kiver a hideg. Még Krall sem tudta megszerettetni velem.

Végül. Nem illene a zene két klasszisával egy napon említenem, de a Danubius újabban napi 2-3 alkalommal lejátssza Tóth Gabi Fekete virág című számát. A második meghallgatás óta most már rutinszerűen csavarom odább a keresőt. Végre rájöttem ugyanis, mi zavar ennek a nőnek a hangjában. Az, hogy egészen egyszerűen közönséges.

Eljátszva a szó etimológiájával: talán éppen ezért is van Gabinak nagy közönsége.