A művészet önpusztító szent őrültjei közé tartozott. Kivételes tehetsége összeférhetetlenséggel, devianciával párosult, magánéletét és színházi pályát botrányok kísérték, élete végén már gyakran volt beszámíthatatlan; egymást érték kórházi kezelései.
Születését, életét és halálát egyaránt legendák és mítoszok övezik. Tekinthetjük szex-szimbólumnak, kirobbanó színész-tehetségnek, imádnivaló cuncimókusnak, híres emberek feleségének és szeretőjének.
El tudjátok képzelni Marilyn Monroe-t 80 évesen? Ugye nem! Pedig ma éppen annyi lenne. Kevesebbet élt, mint a fele...
Születését, életét és halálát egyaránt legendák és mítoszok övezik. Tekinthetjük szex-szimbólumnak, kirobbanó színész-tehetségnek, imádnivaló cuncimókusnak, énekesnőnek, híres emberek feleségének és szeretőjének.
Előbb egy baseballsztárhoz ment feleségül, de hamar elvált tőle, aztán a monacoi herceg állítólag csak azért nem vette feleségül, mert Monroe katolikus volt. Amikor azonban a jeles drámaíró, Arthur Miller hitvese lett, áttért a zsidó vallásra. Hírbe hozták, nem is alaptalanul, az amerikai elnökkel és a másik Kennedy-fivérrel is. Egyes feltételezések szerint életének titkos politikai gyilkosság vetett véget, a hivatalos verzió szerint azonban gyógyszer-túladagolással követett el öngyilkosságot.
Élete és alakja alighanem többeket foglalkoztat, mint színészi teljesítménye. Pedig Billy Wilder Some Like It Hot (Van, aki forrón szereti, 1959) című feledhetetlen filmjében tűneményesen játszik Tony Curtis és Jack Lemmon partnereként.
A Moses Mendelssohn Központ 316 elégetett könyv újrakiadását és terjesztését tervezi. 1933-ban mintegy ötven német városban a nácik kb. 10 000 úgynevezett németellenes kötetet égettek el - ezeknek a könyveknek és ennek a barbár cselekedetnek kíván mementót állítani a Központ a 316 könyvből álló sorozattal.
A történelmi legenda szerint az arab hódítás idején (640-642) égették el az alexandriai könyvtár mesés mennyiségű és értékű állományát. Az Egyiptomot meghódító Amr ibn el-Asz hadvezér saját uralkodójától kért utasítást arra vonatkozóan, mi történjen a könyvtárral. Omar kalifa válasza állítólag így hangzott: "Ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, akkor feleslegesek, ha pedig nem, akkor veszélyesek. Tehát mindenképpen tűzre kell vetni őket."
Ray Bradbury híres 1953-as regénye, a Fahrenheit 451 főként a francia újhullámos Francois Truffaut azonos című 1966-os filmje révén vált népszerűvé. A címben szereplő 451 Fahrenheit-fok az a hőmérséklet, amelyen a papír, a könyv lángra lobban. Az utópia egy olyan diktatúrát mutat be, amely számára a könyvekben rejlő tudás jelenti a legnagyobb kockázatot, ezért létrehozzák a lázadó állampolgároknál talált könyveket elégető Tűzőrséget. A könyvégetésben jeleskedő főhős végül maga is ellenálló lesz, csatlakozik a különleges emberekből álló csoporthoz, amelynek tagjai - a könyvemberek - úgy őrzik meg a tudást a jövő számára, hogy szóról szóra betanulnak egy-egy fontos könyvet.
Ez a két párhuzam jutott eszembe annak a hírnek az olvastán, hogy a Moses Mendelssohn Központ 316 elégetett könyv újrakiadását és terjesztését tervezi. 1933-ban mintegy ötven német városban a nácik kb. 10 000 úgynevezett németellenes kötetet égettek el - ezeknek a könyveknek és ennek a barbár cselekedetnek kíván mementót állítani a Központ a 316 könyvből álló sorozattal.
Ez szép. Mint hamvaiból a Főnix-madár, újraélednek az elhamvasztott könyvek. Felteszem, szövegüket digitális formában is előállítják és felteszik az internetre. Hogy soha többé ne lehessen őket elégetni.
Ha az évfordulóhoz képest kicsit késve is, de érdemlegesen foglalja össze a TV-history e heti, szabadon megnézhető epizódja a csernobili atomreaktor katasztrófáját. A mintegy 8 perces dokumentumfilm előtt
Ha az évfordulóhoz (Csernobil 20) képest kicsit késve is, de érdemlegesen foglalja össze a TV-history e heti, szabadon megnézhető epizódja a csernobili atomreaktor katasztrófáját. A mintegy 8 perces dokumentumfilm előtt Bethlen János regad ki néhányat az 1986-os esztendő eseményei közül, majd a kisfilmben követhetjük nyomon a tragédia legfontosabb eseményeit. Új információkhoz nem igazán jutunk, de alkotói nem is tényfeltáró anyagnak szánták, hanem emlékeztetőnek, mementónak.
Nézzétek meg: 1986 - Csernobil
Huszárik és Krúdy. Latinovits és Dayka Margit. És mind a többiek, Jeney Zoltán zenéjét is beleértve. Ők mind együtt a Szinbád, a felejthetetlen filmélmény. Nálam legalábbis ez az alkotás ott van az első 5 között.Ha tehetitek, nézzétek meg. De csak annak hiszem el, hogy megnézte, aki szó szerint tudja idézni, Szindbád mely szavakkal rendel bort
Ma este vetítik az M1-en minden idők egyik legjobb magyar filmjét, Huszárik Zoltán (a képen) örökbecsű alkotását, a Szindbádot, Latinovits felejthetetlen főszereplésével. Nálam legalábbis ez a film ott van az első 5 között. Hangulatában felülmúlhatatlan, az akkori magyar filmtechnikákhoz (és pláne hagyományokhoz!) képest egészen egyedülálló a képi világa, mesteri az egybeszerkesztettsége, emlékezetesek az alakítások. És persze nem akármilyenek az alapjául szolgáló novellák sem.
Huszárik és Krúdy. Latinovits és Dayka Margit. És mind a többiek, Jeney Zoltán zenéjét is beleértve. Ők mind együtt a Szinbád, a felejthetetlen és egyedülálló filmélmény.
Aki látta és később olvassa Krúdyt, Latinovits hangján beszél a fülében Szindbád, Huszárik képeiben elevenedik az a letűnt kor, az a világ, amibe jó egy kicsit beleringatnunk magunkat.
Bikácsy Gergely ír erről a remekműről:
„71 hideg, havas november végén, majd még decemberben hetekig hosszú sorban álltak az emberek a Puskin pénztára előtt, a sor hosszan folytatódott kint az utcán is. Úgy emlékszem, csend volt, míg álltunk a sorban, majdnem azt mondom: ünnepélyes csend. Sűrűn hullt a hó. A vetítés után sem nagyon zajongott senki, sűrű álomból ébredeztünk. Az utókor mindig bölcs, de talán most nem tévedek, ha a Huszárik-film (s vele másfél órára a mozi) "sziget-jellegében" vélem e furcsa jelenség (egyik) magyarázatát. Mintha kiszakadtunk volna 1971 Magyarországából, mintha útlevelet kaptunk volna egy nem látott, de vágyakozott világba, ahol talán még több a bánat, mint a valódiban, de ezekért a bánatokért érdemes élni. Ha belegondolunk, Krúdy műve, Krúdy minden mondata is ilyen, Huszárik csak megvilágította.”
Ha tehetitek, nézzétek meg. De csak annak hiszem el, hogy megnézte (vagy hogy elég jól emlékszik rá ahhoz, hogy ez számára ne legyen kötelező feladat), aki szó szerint tudja idézni, Szindbád mely szavakkal rendel bort Vendelintől.
Ja és! Előtte még nézzétek meg a DunaTV-n az Elégia Huszárik Zoltánról c. művészi portréfilmet. Úgy rémlik, ezt is láttam régebben, nagyon szép, igényes, költői munka!
Tehát: 20.35. - Duna TV; 22.05. - M1
----------------
Frissítés hétfő reggel. Úgy szokott lenni, hogy délután 6 óra tájban nézem meg, mi lesz az aznapi kínálat a nálunk fogható 5 tévécsatornán. Tegnap annyira megörültem a Szindbádnak, hogy gyorsan megírtam a fenti posztot. Aztán tovább böngésztem a műsort és a Dunán felfedeztem a portréfilmet, ezt még odabiggyesztettem a jegyzetem végére.
Aztán csak tévézés közben jöttem rá: az nem lehet véletlen, hogy mindkét közszolgálati csatornán Huszárikot adnak. Persze hogy nem. Tegnap lett volna 75 éves.
Lázas sietségemben azt sem vettem észre, hogy a portréfilm előtt magát az Elégiát is levetítik, Huszárik korai, igen sajátos hangulatú, költői filmetűdjét. Mátis Lívia portréfilmje gyakorlatilag ennek a parafrázisa, így együtt nézve külön is érdekes a kettő képi világát összehasonlítani és ugyanazt a Durkó Zsolt-zenét újrahallgatni.
Végül: jegyzetem végén pontatlanul tettem fel a kérdést. Szindbád nem közvetlenül Vendelintől rendeli a bort, hanem az italos fiútól, voltaképp neki kiábal ki, szinte megkerülve Vendelint, akivel éppen fennkölt társalgást folytat, s aki jóváhagyó biccentéssel nyugtázza Szindbád rendelését.