Az öröm legalább háromszoros: új magyar tévéfilm született; Karinthy Frigyes művei alapján készült; nagyon-nagyon jó lett! A T.Ú.K. – Tanár úr kérem! c. produkciót (rendezte Mátyássy Áron, 2011) tegnap sugározta az m1, és mi nagy élvezettel vettünk részt az többszörös időutazásban: vissza a 20. század elejére, Karinthy korába, s azon belül is ingajáratban a felnőttkor és a diákévek között. Az alapötletet nyilvánvalóan az író Találkozás egy fiatalemberrel c. novellája adta, sikerült azonban jót csavarni rajta: a filmben ifjú önmagával agyműtétje közben találkozik a főhős, s ennek megfelelően váltakoznak az Utazás a koponyám körül c. regényből és a Tanár úr kérem! történeteiből ismert epizódok, bőven megtűzdelve más írásokból vett motívumokkal, sőt, versrészletekkel. A gazdag montázsból igazi műegész lett: Karinthy szellemének megfelelő alkotás, amelyben a súlyos tragikumhoz, az élet értelmét firtató mélységekhez a legtermészetesebb módon társul a játszi könnyedség, a jóízű humor. Mindez a legnemesebb filmes eszközökkel történik: megragadó az erőteljes, olykor szürreálisba hajló képi világ, jó ütemben váltakozik párbeszéd, monológ és narráció, meggyőző a színészi játék. Az egészet egy igen jó érzékkel felépített konstrukció tartja egyben, amelyet még zenés betét is gazdagíthat (az Előszó részlete, igen sajátos hangulatú előadásban). »tovább

Azon frissében írtam a levelet, egy hétig vártam valamilyen reakcióra. Most közzétettem.

»Aki valamilyen ostoba túlbuzgóságból ezt az utalást kiiktatta az egyik legnagyobb magyarságvers végéről, az nemcsak a költeményt fosztotta meg egyik sarkalatos tartalmi jegyétől, hanem egy bizonyos ideológiai szemléletről is kiállította a leleplező szegénységi bizonyítványt.«

»» tovább

Töredelmesen bevallom, nem igazán vonzódom a kosztümös történelmi filmekhez, a közelmúlt és a jelen, no meg a fikció sokkal jobban érdekel a régmúlt historikus megközelítésénél irodalomban és filmvásznon egyaránt. A tegnapi film mégis két órányi zavartalan élményt nyújtott. Arthur Miller azonos című saját drámájából írta A salemi boszorkányok forgatókönyvét (angol címe The Crucible [Tűzpróba], 1996, rendezte Nicholas Hytner). A történet 1692-ben játszódik Új-Angliában, szereplői észak-amerikai angol telepesek. Massachussets állam Salem nevű településén a puritán életmódra kényszerített fiatal lányok elfojtott érzékisége sajátos módon tör felszínre. Játékos szerelem-varázslásaikat a számonkérés súlya alatt megszállottságnak hazudják, megnevezik ördöggel cimboráló megrontóikat, akiket a bíróság perbe fog, szabályos »tovább

Itt nyugszik jó fiunk, Tomi, Jónás,
költőként magasló honi órjás.
Hogyha jót szenvedett,
örömöt abban lelt,
szerelme sem volt más: no mi? Gyónás.

Sorozatomban limerik-sírversekkel teszem tiszteletemet az élő kortárs magyar irodalom panteonjában. Az eddig elkészültek:

• Esterházy Péter sírverse
• Grecsó Krisztián sírverse
• Grendel Lajos sírverse
• Jónás Tamás sírverse
• Karafiáth Orsolya sírverse
• Kornis Mihály sírverse
• Kukorelly Endre sírverse
• Lackfi János sírverse
• Nádas Péter sírverse
• Spiró György sírverse
• Térey János sírverse
• Tolnai Ottó sírverse
• Várady Szabolcs sírverse
• Varró Dániel sírverse

Minden blogok mottója

 

A blog a legnagyobb nyilvánosság előtt gyakorolt magány.

 

Teher alatt

 

Teher alatt nő a pálma - és kaktusz lesz belőle.

 

Tamásimás

 

A világnak az a dolga, hogy valahol otthon legyen
bennünk.

 

Író, kritikus, olvasó

 

Az írók a kritikust mindig, a kritikusok az írót gyakran, és olykor az olvasót mindketten fölöslegesnek tartják.

 

A nagy alakítás

 

Általában csapnivaló színészeknek bizonyulunk, amikor önmagunkat akarjuk alakítani.

Hamlet nincs a Facebookon

 

Hamletnek volt egy szép Ofélja
mégsem volt kedve, hogy kefélje
mert a kis aberrált
halállal cimborált
nem is lett fészbúkos profilja.

több limerik >>

Zeneértés

Bartók zenéjét csak addig nehéz befogadni,
ameddig szól.

 

Semmi sem

A dolgok vagy önmagukban igazak, vagy sehogy. Dolgok viszont önmagukban nincsenek. Így hát semmi sem igaz.

 

Ököl és tenyér

Annál, ha a hatalom öklével rád sújt, egyetlen rosszabbat tehet veled: ha a tenyerére ültet.

 

Hanyagok precízsége

A hanyag ember mindig készségesen ad precíz magyarázatot arra, most éppen miért nem tudott precíz lenni.

 

Más egészet

Ha nem értjük az egészet, elkezdjük részekre szedni. Aztán a megértett részekből valami egészen más egészet rakunk össze.

több c-dulom>>

[Olykor kegyetlennek]

Olykor kegyetlennek kell lennünk barátunkkal, hogy könyörületesek lehessünk ellenségünkkel.

 

Érthetetlen

Vajon ki írja azt a tömérdek rossz verset, ha minden költő itt tolong a fogadásokon?

továbbiak>>

Angolosan

Még mindig jobb egy társaságból angolosan távozni, mint mindenkitől érzékeny búcsút venni – és maradni.

---

 

Vízbesít

Oly magányos vagy,
hogy leveleid tóba
dobja a postás.

---

 

továbbiak »

Bekerítve

 

Nyakamra tekeredik a horizont.

---

Csak addig

 

A cinizmus csak addig riasztó,
amíg nem találkoztál az ájtatossággal.

---

Egy lépésre

 

Egy lépésre vagy
a megvalósulástól.
Már mögéd került.

---

továbbiak>>

Kocka

 

Vesztő kockajátékos mondta:
a vetés el van kockázva.

 

[Esélytelenként]

 

Esélytelenként
csalfa nőnek látod
a más esélyét.

továbbiak >>

Miszerintünk

Veszélyes dolog a jövő. Szünet nélkül azzal fenyeget, hogy bekövetkezik. Talán ettől való félelmünkben használunk mindenféle időpraktikákat. Kifejezetten szeretünk például a nemzeti múltba menekülni. Vagy azért, hogy a történelem dicső eseményeiből merítsünk erőt és keressünk indokot nemzeti büszkeségünkhöz, vagy azért, hogy – ellenkezőleg – a legfájdalmasabb kudarcokat, igazságtalanságokat felidézve búsonghassunk egy nagyot, talán addig a gondolatig is eljutva, hogy ha ennyi sorsverés ellenére még mindig létezik itt, Kelet és Nyugat határán, nagyjából félúton az Urál és az atlanti partok között, a Kárpátok védő és szorongató ölelésében a tíz-egynéhány milliós magyarság, akkor esetleg túléljük azt is, ami éppen most készül bennünket romlásba dönteni – vagy még inkább a jövőben leselkedik ránk. Merthogy a jövő veszélyes fenevad.