Illyés Gyula szobrának avatása és a Hatodik Síp premierje. Kárpátalja, Ungvár, Beregszász - Illyés Gyula Magyar Irodalmi Klub, Könyvbarátok

 Illyés Gyula mellszobrát, Borbás Tibor magyar szobrászművész alkotását 1989. október 14-én avatták fel Beregszászban. Előzmények...

>> A beregszászi Illyés-szobor avatásának előzményei, körülményei - személyes visszaemlékezés az avatásról egy mostanában előkerült fénykép alapján, különös tekintettel a szocialista brigádmozgalomra, a budapesti Kőbányai Sörgyárra és annak agilis elnökére, a Könyvbarátok Egyesületére és a Hatodik Síp c. folyóirat legendás alapítására...

Az 1980-as évek elejének hol fagyos, hol kicsit felengedő ideológiai légkörében beregszászi értelmiségiek fejében érett meg az elhatározás egy magyar művelődési klub létrehozására. Ez akkor eretnek gondolatnak számított, a nacionalizmus vádját vonhatta maga után, így a kezdeményezés sokáig nem kapott zöld utat. Végül két apró homokszem mégis bekerült a szovjet bürokrácia gépezetének a fogaskerekei közé, és ez épp elegendő volt ahhoz, hogy megalakuljon az Illyés Gyula Magyar  Irodalmi Klub. >> A személyes visszaemlékezést a Mozgó Világ részére írt naplójegyzetemben foglaltam össze, 2010 októberében. Lásd >> tovább » (virtuális szerver)

Illyés Gyula szobra, Beregszász - Hatodik Síp - magyar irodalom, kárpátalja, beregszász 1989, ungvár, személyes visszaemlékezés, szoboravatás, illyés gyula, szűrös mátyás, dalmay árpád, határon túli magyar (htm), virtuális szerver bérlés (VPS), közélet, politika, ukrajna, szovjetunió, magyarország, magyarság

Kürtöskalács házilag - a hungarikum

Recept? Hogyan készül a kürtős kalács? Nem! A Gépnarancs elveszett archívumából: mentés másként. Banánköztársaság | Szerző: szeletommy | 2015. január 31. | A Kürtőskalács-huszárok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége bekapcsolva

KÜRTŐSKALÁCS-HUSZÁROK

Hát ez meg micsodás dolog légyen? Mindannyian láttunk már mézeskalács-huszárt, gyermekkorunkban, vagy ha máshol nem, vásárban, láttunk kürtőskalácsot is – de ki lenne olyan bolond, hogy huszárt süt kürtőskalácsból? Márpedig kisültek azok, hadakoznak is nagy bőszen, magyarosan. Mert hungarikum ez a javából, a leghősiesebben a saját testvére ellen harcol, nem kíméli, csak a fejét vágja, hogy meg ne sántuljon.

Hiszen nem újdonság, hogy a kürtőskalácsot hungarikummá akarják nyilvánítani, magam is írtam róla még a nyáron, már akkor is ritka hercehurca zajlott az ügyben, nem lehetett mosoly nélkül bírni, amint a sok szakértő azon huzakodott, miféle eredete lehet ennek a csemegének: szlovák lenne-é vagy inkább német? És minek legyen egyáltalán hungarikum, hacsak azért nem, hogy védett legyen a receptúrája és legyen a dolognak reklámértéke is? No, de legyen, ha azt akarják, legyen csak, még mindig inkább minősítsék hungarikummá, minthogy egyáltalán ne süssék többet. Már csak azért is, mert én például szeretem.

No, de nem addig van a’.

Jó estét kívánok, megjöttek a kürtőskalács-huszárok.

Azt írja az Index:

A Hungarikum Bizottság csütörtökön tárgyalt arról, hogy a kürtőskalács benne lehet-e Magyar Értéktárban. Az értéktárban lenni azért jó, mert onnan általában egyenes út vezet a hungarikumok közé. Ez védettséget, presztízst, reklámértéket jelent.

Balhé azért lett a látszólag egyszerű ügyből, mert a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje a mostani hungarikum pályázatában nem utalt a kalács székely eredetére.

A hiányosság a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestületnek szúrt szemet, akik már két éve próbálják elérni, hogy a kürtőskalácsból hungarikum legyen. Az ő pályázatukat annak idején hiányosságokra hivatkozva visszadobta a minisztérium, mert állítólag nem felelt meg a formai és tartalmi követelményeknek. Például hiányzott a kínai tájékoztató anyag. Azóta viszont ez elkészült, a Transindex ki is tette.

Az, hogy kinek a pályázatát fogadják be, első ránézésre teljesen mindegy kellene legyen. A kürtőskalács presztízse így is úgy megugrana, a kürtőskalácsos szakma és a rajongók örömére.

A szaktestület szerint viszont a mostani pályázat silány minőségi követelményeket rögzít, az igazi az lenne, ha megkülönböztetnék a vajjal, tejjel és tojással készített házi, és az olajjal készített vásári változatot.

A Magyar Nemzet sem rest panganétot, rezes fringiát rántani, ha kürtőskalácsról van szó, kivont szablyával védi az édesség székely eredetét, a Transindex kissé higgadtabb, ők inkább eredeti forrásokat, iratokat mutatnak be. No, de felüti az ember a fejét pár érdekes mondatra náluk is, felüti, mint huszárló a kürtszóra – bár az Indexben is feltűnt már:

A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület évek óta próbálja elérni, hogy a kürtőskalács hungarikum, illetve EU-Hagyományos Különleges Termék (HKT) legyen. A magyarországi Földművelésügyi Minisztérium “átíratta volna a kürtőskalács történetét, és a silány terméket előállító termelőknek tetsző szövegváltozattal ment volna tovább, hungarikum és HKT fronton is”. Kínai tájékoztató anyagot is kértek, amit a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület elkészített. Ám ez sem volt elég, kértek ajánlóleveleket, amit a szaktestület “megalázónak” talált, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje viszont beszerzett, pontosabban önmaguknak állították ki az egyik ajánlólevelet, a másikat pedig egy minisztériumi alkalmazott adta.

Mi folyik itt, emberek? Magyar Pékek Fejedelmi Rendje? Ez meg micsoda akar lenni? Hiszen volt már Magyarország király nélkül királyság, vezette már flotta nélküli tengernagy, voltunk mi már ércbánya nélkül is a vas és az acél országa, de ha nincs fejedelmünk, hogy a huszárló szerszámába lehetne egy rend fejedelmi? Még ha a minőségre vonatkozna is a jelző, akkor is sántít, mert ez esetben nem a pékek lennének fejedelmiek, sem a rendjük, hanem az, amit sütnek. Az már külön kérdés, hogy a pékek lovagrendbe tömörülnek, mint a teuton harcosok, elképzelem őket ünnepnap, a tornákon, amint jó kesely paripáikon viaskodnak egymással, előre szegezett péklapát a hónuk alatt, balkezükben tekenő. No, ha a Rend lovagi tornát nem is rendez, de amint látom a minisztériumi lobbizáshoz igencsak ért. A huszárjaik alaposan feladták a leckét: ha nem akarjuk, hogy a kürtőskalácsot még a végén Bukarestben jegyezzék be, romanikum gyanánt – mert ez lenne a másik lehetőség – Budapesten csak a silányabb, rosszabb fajtáját fogják elfogadni és védeni. Éspedig azért, mert a Fejedelmi Rend annak a receptjét adta be, azért vagdalkozik. Tiltakozott már ez ügyben a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület is. Nem tetszik elhinni, hogy van ilyen? Pedig van, lám csak!

Folyik a csata, Ausztráliától Székelyföldig patakzik a vér, nyihognak a kürtőskalács-paripák, nyergelnek már mindenfelé a kalácshuszárok. Mert a kürtőskalács: alfa és omega, kezdet és vég, a kürtőskalács kicsiben a mai Magyarország. Senkit sem érdekel már, hogy illatos, ropogós, mázas és meleg, már messze nem az a fontos, mennyibe kerül a feketetói vásáron vagy meghintik-e darált dióbéllel – az fontos, hogy melyik pár győz, melyik jegyezteti be a finomságot. Két forint haszon nem sok, annyi sincs egyelőre a bejegyeztetésen, ha a Fejedelmi Rend a pesti minisztériumokban intrikál, Sepsiszentgyörgyön könyvet adnak ki a kürtőskalács székely eredetéről, siculicum voltáról. Egymással, magukkal küzdenek a kürtőskalács-huszárok, fegyver csörög, haló hörög, a nap vértóba száll.

Mosolyogni tetszik?

MTI 2014. március 27., csütörtök 12:55

A kárpátaljai magyar fiatalok azért tudnak gyengébben ukránul, mint idősebb nemzettársaik oroszul, mert a szovjet időszakban az oroszok jobban meg tudták kedveltetni a nyelvüket a magyarokkal, mint független államukban az ukránok - írta az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap csütörtöki száma.

Az újság főszerkesztője, Kőszeghy Elemér által jegyzett publicisztikai írás szerint vitathatatlan tény, hogy a negyven évnél idősebb, anyanyelvű iskolában tanult kárpátaljai magyarok döntő többsége jobban tud oroszul, mint a náluk fiatalabbak ukránul. Ennek okát a szerző szerint nem a nyelvtanárokban vagy a nyelvoktatás módszertanában, de nem is a magyarokban kell keresni. A magyarázat szerinte sokkal inkább abban rejlik, hogy a szovjet időszakban az orosz nyelvet, és magukat az oroszokat jobban „el tudták adni” a magyaroknak, mint most az ukránt, illetve az ukránokat. „A háborúk nagy győztese, a forradalmi eszmék mozdonya, Európa hős védelmezője a mongolokkal szemben, világhatalom, az első űrhajós nemzet - sulykolták a fejekbe nap mint nap” - emlékeztet a cikkíró, megjegyezve, hogy maga a nyelv Puskin, Turgenyev, Dosztojevszkij, Lermontov nyelve, s még azt is elhitették, hogy Ivan Fjodorov találta fel a nyomdát, nem Gutenberg. A szerző szerint az ukrán vezetés immár 23 éve „erőből” igyekszik megszerettetni az országban élő más nemzetiségekkel az ukránságot, az ukrán nyelvet. Pedig az ukrán társadalomnak nagyon könnyű lett volna megnyerni a magyarokat, csak meg kellett volna tartania a szimpátiájukat, hiszen az 1991-es népszavazás bizonyította, hogy a kárpátaljai magyarság teljes mellszélességgel támogatta az ukrán függetlenséget, a Moszkvától való elszakadást - mutat rá a főszerkesztő. Szerinte a kárpátaljai magyarok elismerték az ukrán nép igényét a függetlenségre, úgy gondolva, hogy mindkét nép nyomás alatt élt, s ebből kifolyólag remélték, az ukrán többség az ölébe hullott jogokat megosztja a függetlenné vált ország többi nemzetiségével is. De nem ezt tette, egy idő után ellenkezőjére fordult a helyzet, a kisebbségi kérdésekben a puha, esetenként még akár toleránsnak is mondható szovjet ideológiát egy kemény, „Ukrajna és az ukránság mindenekfölött” irányelv váltotta fel - fogalmaz a szerző.

Szinte már látom is lelki szemeimmel, ahogy első fehérházi vacsorája után G.W.B. kiteregeti az ebédlőasztalon Közép-Európa térképét, a folyton felkunkorodó sarokra ráteszi a sótartót, és egy vastag filctollal szépen visszarajzolja Nagy-Magyarországot, aztán szól a titkárának, vigye át a mappát a hadügybe, hogy megmondják, kiknek kell hadat üzenni SMS-ben azonnal.

Már hiányoltam a témát! Micsoda dolog, hogy itt látszólag mindenki beérné azzal, ha Bush bocsánatot kérne 56-ért. Ahelyett, hogy örvendeznénk: a szuperhatalom elnöke mintha végre kezdené megérteni, hogy ezt a forradalmat nem Kossuth vezette.

Ám nem kellett csalódnom. "Ausztriában élő jogvédő kezdeményezésére több ezren írtak alá a határon túli magyarok érdekében" azt a levelet, amelyet aztán Éva Maria Barki "eljuttatott" Busnak, és amely vélhetően el is ért valamelyik középszintű szűrőberendezésig. A magyart erősen törő nemzetközi jogász egyébként a bécsi székhelyű (!) Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke (imádom az ilyeneket; olyan is van, hogy budapesti székhelyű Kárpátalja Szövetség) és legutóbb a doppingügyben elmarasztalt két magyar olimpikon védőjeként hívta fel magára a figyelmet (az is igazságtalan trianoni sérelem volt!).

Most 3567 aláírással megerősítve nagyjából azt kéri, azt várja el az amerikai elnöktől, hogy gyorsan csinálja vissza Trianont, mert az rossz dolog.

Szinte már látom is lelki szemeimmel, ahogy első fehérházi vacsorája után G.W.B. kiteregeti az ebédlőasztalon Közép-Európa térképét, a folyton felkunkorodó sarokra ráteszi a sótartót, és egy vastag filctollal szépen visszarajzolja Nagy-Magyarországot, aztán szól a titkárának, vigye át a mappát a hadügybe, hogy megmondják, kiknek kell hadat üzenni.

 Enyit csak megér nekünk ez a bushójárás és egy kis útlezárás a Bush-sávokkal.

------------

htm, sms üzenet, politika, magyarország, közpol, magyarság, tömeges sms - Már nem olvasható a levél rövid ismertetése az MR honlapján és hosszabban a MNO-on