web lap top tartalom ajánló cikk-blog


2006.júl.22.
Közzétette: bdk Szólj hozzá!

Haza a hálón

halo1.jpgAz interneten senki sem kíváncsi a kisebbségi nyavalygásra. A hősi pátosz nevetségessé válik ott, ahol minden ködös eszmény mellé odakerülhet a józan ellenérv, ahol a kitartásra azt felelik: érdemi cselekvés, ahol a jó szándékra így kérdeznek rá: és hol van a

Egy ízben kissé meghökkentettem főként határon túli magyar írókból álló hallgatóságomat, amikor azt merészeltem állítani, Illyés Gyula nagyszerű utópiája, a haza a magasban már megvalósult, és úgy hívják, hogy internet. A népben és nemzetben gondolkodáshoz, anyanyelvápoláshoz, hagyományőrzéshez, identitáspallérozáshoz, határokon fölöttiséghez és hasonló fogalmakhoz szokott füleket bántotta a hangütésem, holott épp ezekről a dolgokról beszéltem én is: ha valahol, akkor az interneten egymásra találhatunk, összefoghatunk, hiszen a hálóvilágot nem szabdalták fel Trianonban, nincs vízumkényszer, nem panaszkodhatunk semmiféle diszkriminációra, nincs szükségünk sem egyes, sem kettős állampolgárságra, egyenrangú és azonos esélyekkel rendelkező netpolgárok vagyunk mindannyian, miénk a pálya, a cybersztráda, csakis és kizárólag rajtunk múlik, mire használjuk, hová megyünk rajta, mit gyűjtünk be általa, és mit adunk át magunkból. Ha létezik a földrajzi, politikai, gazdasági, társadalmi megosztottságok fölötti virtuális Magyarország, akkor az bizony ott van fenn a nagy világvirtuáléban. Azonban a saját jól berendezett identitásukba beleszokott írótársak nagyobb része ezt másként gondolja. A digitális világban idegenként mozognak, nincs kedvükre a gyors és intenzív információcsere, nincsenek felkészülve a külső visszajelzésekre, zavarja őket, hogy nem élhetnek begyakorolt gesztusaikkal. Megszokták, hogy hallgatóságuk, olvasóközönségük úgy kezeli őket, mint a sorsavert határon túli magyarság szószólóit, kölcsönösen azt kapják, amit elvárnak egymástól: hitbéli megerősítést, biztatást a hősi kitartásra, a mégis megmaradásra. Magyarnak én itt születtem; a haza nem eladó; ez a táj bölcsőm és szemfedőm; fiainknak e talpalatnyi hazát keservvel, híven megvigyázva; csak őrizz meg bennünket, édes, édes anyanyelv – mondják például a kárpátaljai költők, közönségük pedig bepárásodott szemmel mindezt jóváhagyólag visszaigazolja. Ám az interneten senki sem kíváncsi a kisebbségi nyavalygásra. A hősi pátosz nevetségessé válik ott, ahol minden ködös eszmény mellé odakerülhet a józan ellenérv, ahol a kitartásra azt felelik: érdemi cselekvés, ahol a jó szándékra így kérdeznek rá: és hol van a teljesítmény. Nem, a világhálón valóban nem találják kisebbségi kuckójukat azok, akik ódzkodnak az egyenrangú megmérettetéstől. Beszélnek a magyar kultúra egyetemlegességéről, a tizenötmillió magyarról, a hazáról a magasban, de valahogy úgy képzelik, hogy ebben a nagy egészben ők majd mégis megtartják a saját félreeső ficakjukat és legfeljebb csak a hasonsorsúakhoz járnak át szomszédolni. ĺgy aztán, amikor itt lenne a lehetőség, óvakodnak attól, hogy a magyarok virtuális hazáját belakják, tágasságát magukévá foglalják. Megszokták csigaházukat, azt, hogy mindig visszahúzódhatnak kisebbségi sérelmeik mögé, megszokták, hogy elzártságukra hivatkozva felmentést kaphatnak bizonyos ismeretek és kihívások alól. Sebeiket felvakarva bármikor bizonyítani tudják a véres küzdelmet, begyakorolták a hagyományos metaforikus kommunikációt – dehogy akarnak ők a nagyvilággal szinkronba kerülni. Dehogy akarnak szörfölni. Az olyan nemzetietlen dolog, nem?

_______________________

Olvasd el ezt is:

Bush majd visszacsinálja Trianont

tömeges sms üzenetSzinte már látom is lelki szemeimmel, ahogy első fehérházi vacsorája után G.W.B. kiteregeti az ebédlőasztalon Közép-Európa térképét, a folyton felkunkorodó sarokra ráteszi a sótartót, és egy vastag filctollal szépen visszarajzolja Nagy-Magyarországot, aztán szól a titkárának, vigye át a mappát a hadügybe, hogy megmondják, kiknek kell hadat üzenni SMS-ben azonnal.

Már hiányoltam a témát! Micsoda dolog, hogy itt látszólag mindenki beérné azzal, ha Bush bocsánatot kérne 56-ért. Ahelyett, hogy örvendeznénk: a szuperhatalom elnöke mintha végre kezdené megérteni, hogy ezt a forradalmat nem Kossuth vezette.

Ám nem kellett csalódnom. "Ausztriában élő jogvédő kezdeményezésére több ezren írtak alá a határon túli magyarok érdekében" azt a levelet, amelyet aztán Éva Maria Barki "eljuttatott" Busnak, és amely vélhetően el is ért valamelyik középszintű szűrőberendezésig. A magyart erősen törő nemzetközi jogász egyébként a bécsi székhelyű (!) Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke (imádom az ilyeneket; olyan is van, hogy budapesti székhelyű Kárpátalja Szövetség) és legutóbb a doppingügyben elmarasztalt két magyar olimpikon védőjeként hívta fel magára a figyelmet (az is igazságtalan trianoni sérelem volt!).

Most 3567 aláírással megerősítve nagyjából azt kéri, azt várja el az amerikai elnöktől, hogy gyorsan csinálja vissza Trianont, mert az rossz dolog.

Szinte már látom is lelki szemeimmel, ahogy első fehérházi vacsorája után G.W.B. kiteregeti az ebédlőasztalon Közép-Európa térképét, a folyton felkunkorodó sarokra ráteszi a sótartót, és egy vastag filctollal szépen visszarajzolja Nagy-Magyarországot, aztán szól a titkárának, vigye át a mappát a hadügybe, hogy megmondják, kiknek kell hadat üzenni.

 Enyit csak megér nekünk ez a bushójárás és egy kis útlezárás a Bush-sávokkal.

 

------------

htm, sms üzenet, politika, magyarország, közpol, magyarság, tömeges sms - Már nem olvasható a levél rövid ismertetése az MR honlapján és hosszabban a MNO-on

Könyvhét 2006. jún. 8-12.

könyvheti pánikroham tünetei Ünnepi Könyvhét 2006. Balla D. Károly: Létra a ködbe (pánikbetegség)

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének könyvheti honlapján már elérhetők a 76. Ünnepi Könyvhét anyagai: a hivatalos könyvlista, a programok és a dedikálások, amelyekről SMS-ben kaptam értesítést a kampány keretében, így nem is lettem pánikbeteg.

A télikertben kaptam az üzenetet, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének könyvheti honlapján már elérhetők a június 8-án kezdődő 76  77. Ünnepi Könyvhét anyagai: a hivatalos könyvlista, a programok és a dedikálások (lásd). Elég gazdag a kínálat, érdemes tanulmányozni és kiválasztani, kiért-miért érdemes kimenni a budapesti Vörösmarty térre a nyári melegben.

Mi ezúttal két könyvben vagyunk érdekeltek: én szereplek a Magvető Könyvkiadó idei Szép Versek kötetében, és Évával mindketten benne vagyunk a zEtna által kiadott Kezeit csókolja dr. Tóth c. gyűjteményben, amely a webmagazin egy korábbi irodalmi interakciójának (Retus 2002) az anyagait tartalmazza. Utóbbi könyvnek majd még szeretnék egy kis reklámot csinálni, addig is honlapunkról előolvashatók a novelláink: Berniczky Éva: Ahol a lélek tetőzik, illetve Balla D. Károly: Létra a ködbe: egy pánikroham története.

Pánik az ablakban

A pszichiátria épületének ez a része a hirtelen szakadó, meredek hegyoldalba nézett. Pánikrohammal küzdő hősöm próbálta követni a falhoz támasztott létra vonalát, ám az fokról fokra homályosabb lett, aztán már csak sejlett, végül csupán képzeletben folytathatta az egyenest, tekintetével kereshette a helyet, vajon hol éri el a talajt. Megborzongott a hűvös levegőtől, szorongva épp behúzódott volna, amikor a dolog szöget ütött a fejébe. Egy létra. Épp ez alá az ablak alá állítva. Ez is csak trükk. Látni akarják, megpróbál-e szökni. Aztán nyomába engedik azt a vérebet, amelyik ott acsarog a bejáratnál drótpályára kikötve. A félelem hatalmába kerítette.

Eljött az ablaktól, de hirtelen megállt. Az asztalon továbbra is meg-meglebegnek a papírlapok, mintha furcsa táncot járnának, hol a színükre, hol a fonákjukra feküdtek, őt elfogta az undor és a szociális fóbia, mindet kívánt, csak azt nem, hogy folytatódjon a terapeuta vezetésével az ostoba kihallgatás. Visszalépett az ablakhoz, végighordozta tekintetét a vár sötét tömbjén, a kéttornyú katedrálison, a püspöki palota sárgán tüntető homlokzatán, majd követte a horizont káprázó csíkját egészen addig, amíg a folyót az égbe torkollni nem látta. Aztán gyors elhatározással átvetette magát a párkányon, lábával megkereste a létrafokot, kezével megragadta a két póznát - és ereszkedni kezdett, bele a ködbe szorongás és páni félelem közepette.

< Télikertgyártás, teraszbeépítés, smsküldés, pánikszindróma testi tünetei

myVIP meghívó olvasóimnak

2015: elfelejtett szolgáltatás! mindenki a Facebookot használja és okostelefonról küld sms-t laptopra - tömeges üzenet

_____________

Frissítés 2007. február 9-én: Sajnálom, mostantól nem küldök senkinek meghívót. A magyarázat itt olvasható. Tömeges sms-ben értesítettem baráraimat.
________________

Bevallom, engem nem igazán tudott felkavarni, hogy az iWiWet megvette a T-birodalom. Bánom én a tulajt? Csak működjön a dolog, lehetőleg minél jobban. De a spamlevelektől végképp tele lett burám, nem akarom az újabb és újabb kört kivárni. Egyelőre nem szüntetem meg a profilomat, de leállítom az értesítőket - kérem, senki se nehezteljen, ha csak nagy késéssel válaszolok üzenetére vagy nem igazolom vissza időben az ismeretséget.

Ellenben máris beléptem kishúgom barátjának a meghívására egy új, fiatal kapcsolati hálózatba, a myVIP-be. Első ránézésre a felület sokkal tetszetősebb, az opciók átláthatóbbak, és lényegesen gyorsabban működik a nővérkéjénél. Igaz, sokkal kevesebb a felhasználója (300.000 fölött), ellenben roppant dinamikusan fejlődik. Néhány szolgáltatás ugyan hiányzik innen - de nem nekem

Tovább
süti beállítások módosítása