Volt × amper = watt
teljesítmény = feszültség × áramerősség - volt, amper és watt összefüggése, ohm törvénye
Ez a blogbejegyzés nem eredeti megjelenése helyén, hanem blog.hu alatti rendszeremben ért el karriert azzal, hogy a címében szereplő három kulcsszóval a goggle találatok élére került.
Más:
Az eredeti bejegyzés úgy, ahogy a blogteren megjelent:
Feszültség, áramerősség, teljesítmény
Régóta "beletörődtem", hogy emberek sokasága elég jól megvan a technikai és tudományos alapismeretek nélkül. Már nem lep meg, hogy értelmiségi körökben bunkónak számít, aki nem tud egyetlen Ady-sort sem idézni, nem nem bunkó az, akinek fogalma sincs Ohm képletéről.
Az egyik magyar (nem blogteres) ősbloger honlapján reagálást és viszontreagálást olvastam abban a témában, hogy miért is nem lehet háztartásainkban az életre veszélyes 220 volt helyett inkább az ártatlan 24 voltos hálózatra áttérni. A blogert gyerekkorában nyolcszor rázta meg az áram, ezért sürgetne valami megoldást. A hozzászóló is csak részben érti a problémát, leginkább a villamos energia szállítása közbeni veszteségekről beszél, ezzel magyarázza, miért használunk 220 voltot 24 helyett. Ebben persze igaza van, de hogy a 24 volt feszültséget biztosító tápegységnek a veszteség elkerülése miatt lehet csak 2 méter hosszú zsinórja, az mosolyt érdemel.
Az is igaz, hogy a feszültség nagysága és az energiaszállítás közbeni veszteség fordított arányban áll egymással, ezért vannak magasfeszültségű távvezetékek és ezért működnek a helyi trafóállomások és a kisebb urcai trafók (pl. sok helyen oszlopokra szerelve): ahogy közeledünk a fogyasztóhoz, vagyis ahogy csökken a szállítás távolsága, a magasfeszültségből fokozatosan háztartási feszültség lesz. Ez utóbbi elvben lehetne akár az emberre teljesen ártalmatlan 24 volt is. Hogy a gyakorlatban mégsem lehet ennyi, annak egészen más és roppant ésszerű oka van.
A probléma kulcsa a teljesítmény, illetve ennek összefüggése a feszültséggel és áramerőséggel.
A megfelelő képlet pedig:
teljesítmény = feszültség × áramerősség
Példán illusztrálva: ha van egy másfél kilowattos (1500 w) mikrosütőnk, az a 220 voltos hálózatből 7 ampert vesz fel. Ha 24 voltról üzemelne, az azonos teljesítményhez 62 ampert kellene biztosítani! A 2400 wattos mosógép 100 ampert venne fel... Mindez azt jelenti, hogy minden egyes gépünket, nagyobb teljestményű fogyasztónkat (vasalót, porszívót is) ujjnyi vastag, masszív vezetékkel kellene ellátni, a falban pedig szinte karvastagságú huzalokat kellene húzni, hogy bírja a 300-400 vagy még több amperes terhelést. (A 220-ra használt drótok felizzanának és elégnének). Egy nagyobb lakótelepi háztömb áramellátásához pedig már combvastagságú vezetékekre lenne szükség. Ez sokszoros anyagfelhasználást jelentene, a behuzalozás technikai nehézségeiről már nem is szólva.
Vagyis: ha tizedére csökkentjük a feszültséget, a korábbi teljesítmény eléréséhez tízszeresére kell növelnünk az áramerősséget.
De ez még nem minden. Sokszorosára növekedne háztartásunk berendezéseinek a mérete is: a motorok tekercseiben, a kisebb-nagyobb trafókban, áramátalakítókban tízszer nagyobb áram folyna, minden sokkal nagyobb, súlyosabb, alkalmatlanabb (drágább) lenne.
A most könnyű kézi fúrógépet alig bírnánk felemelni, igaz, a hajókötél-vastag vezeték amúgy se engedné, hogy kedvünkre használjuk.
Gondoljunk arra, hogy ha valami komolyabb berendezést akarunk üzemeltetni háztartásunkban (szivattyút, szerszámgépet, virtuális szervert), akkor még a 220 is kevés, 380 voltos, három fázisú ún. ipari áramra van hozzá szükség. Egy 380 helyett 24 voltról üzemelő fűrész- és gyalupadnak akkora lenne a motorja, hogy a cucc be sem férne a kisebb hobbyműhelyekbe.
És hogy veszélytelenebb lenne? A 24 volt volt valóban nem ráz, de a hatalmas áramerősség miatt fokozott lenne a tűzveszély. Kisebb zárlat esetén is felizzana, elégne az, ami az arámkört rövidre zárja. Ha most a gyerek bedug egy u-szöget a konnektorba, kicsap a biztosíték. Akkor nem csapna, hanem szépen felizzana a szög...
No, nem az eszemet akartam játszani a fentiekben. Régóta "beletörődtem", hogy emberek sokasága elég jól megvan a technikai és tudományos alapismeretek nélkül. Már nem lep meg, hogy értelmiségi körökben bunkónak számít, aki nem tud egyetlen Ady-sort sem idézni, nem nem bunkó az, akinek fogalma sincs Ohm képletéről és arról, hogy mi a VPS.
A teljesítmény, feszültség és áramerősség összefüggésének fejtegetésével sem természettudományos műveltségemet akartam bizonyítani. Mindez ugyanis általános iskolai tananyag.
Végül: ha gyorsan és pontosan meg akarjuk tudni, hogy adott feszülség és áramerő mekkora teljesítményt eredményez, vagy hogy egy bizonyos teljesítmény eléréséhez adott feszültség mellett mekkora áramerősség szükséges, használjuk ezt a neten talált remek kis kalkulátort.
tudomány, elektrotechnika, tech, volt, amper, watt, ohm törvénye, vps bérlés, szerver hosting
Talán egyáltalán nem véletlen, hogy az általam konokul elsőnek tartott magyar irodalmi webmagazint nem Magyarországon, hanem a határon túl hozták létre, jelesül a vajdasági Zentán (innen a zEtna név). A folyamatos kínálat mellett a magazin rendszeresen indít sorozatokat, olyan kollektív irodalmi interakciókat, amelyben szerintem most is verhetetlen. Ezek mindegyike megérne egy-egy misét, de most csak utolsóra hívom fel a figyelmet.