teljesítmény = feszültség × áramerősség - volt, amper és watt összefüggése, ohm törvénye
Ez a blogbejegyzés nem eredeti megjelenése helyén, hanem blog.hu alatti rendszeremben ért el karriert azzal, hogy a címében szereplő három kulcsszóval a goggle találatok élére került.
Más:
Az eredeti bejegyzés úgy, ahogy a blogteren megjelent:
Feszültség, áramerősség, teljesítmény
Régóta "beletörődtem", hogy emberek sokasága elég jól megvan a technikai és tudományos alapismeretek nélkül. Már nem lep meg, hogy értelmiségi körökben bunkónak számít, aki nem tud egyetlen Ady-sort sem idézni, nem nem bunkó az, akinek fogalma sincs Ohm képletéről.
Az egyik magyar (nem blogteres) ősbloger honlapján reagálást és viszontreagálást olvastam abban a témában, hogy miért is nem lehet háztartásainkban az életre veszélyes 220 volt helyett inkább az ártatlan 24 voltos hálózatra áttérni. A blogert gyerekkorában nyolcszor rázta meg az áram, ezért sürgetne valami megoldást. A hozzászóló is csak részben érti a problémát, leginkább a villamos energia szállítása közbeni veszteségekről beszél, ezzel magyarázza, miért használunk 220 voltot 24 helyett. Ebben persze igaza van, de hogy a 24 volt feszültséget biztosító tápegységnek a veszteség elkerülése miatt lehet csak 2 méter hosszú zsinórja, az mosolyt érdemel.
Az is igaz, hogy a feszültség nagysága és az energiaszállítás közbeni veszteség fordított arányban áll egymással, ezért vannak magasfeszültségű távvezetékek és ezért működnek a helyi trafóállomások és a kisebb urcai trafók (pl. sok helyen oszlopokra szerelve): ahogy közeledünk a fogyasztóhoz, vagyis ahogy csökken a szállítás távolsága, a magasfeszültségből fokozatosan háztartási feszültség lesz. Ez utóbbi elvben lehetne akár az emberre teljesen ártalmatlan 24 volt is. Hogy a gyakorlatban mégsem lehet ennyi, annak egészen más és roppant ésszerű oka van.
A probléma kulcsa a teljesítmény, illetve ennek összefüggése a feszültséggel és áramerőséggel.
A megfelelő képlet pedig:
teljesítmény = feszültség × áramerősség
Példán illusztrálva: ha van egy másfél kilowattos (1500 w) mikrosütőnk, az a 220 voltos hálózatből 7 ampert vesz fel. Ha 24 voltról üzemelne, az azonos teljesítményhez 62 ampert kellene biztosítani! A 2400 wattos mosógép 100 ampert venne fel... Mindez azt jelenti, hogy minden egyes gépünket, nagyobb teljestményű fogyasztónkat (vasalót, porszívót is) ujjnyi vastag, masszív vezetékkel kellene ellátni, a falban pedig szinte karvastagságú huzalokat kellene húzni, hogy bírja a 300-400 vagy még több amperes terhelést. (A 220-ra használt drótok felizzanának és elégnének). Egy nagyobb lakótelepi háztömb áramellátásához pedig már combvastagságú vezetékekre lenne szükség. Ez sokszoros anyagfelhasználást jelentene, a behuzalozás technikai nehézségeiről már nem is szólva.
Vagyis: ha tizedére csökkentjük a feszültséget, a korábbi teljesítmény eléréséhez tízszeresére kell növelnünk az áramerősséget.
De ez még nem minden. Sokszorosára növekedne háztartásunk berendezéseinek a mérete is: a motorok tekercseiben, a kisebb-nagyobb trafókban, áramátalakítókban tízszer nagyobb áram folyna, minden sokkal nagyobb, súlyosabb, alkalmatlanabb (drágább) lenne.
A most könnyű kézi fúrógépet alig bírnánk felemelni, igaz, a hajókötél-vastag vezeték amúgy se engedné, hogy kedvünkre használjuk.
Gondoljunk arra, hogy ha valami komolyabb berendezést akarunk üzemeltetni háztartásunkban (szivattyút, szerszámgépet, virtuális szervert), akkor még a 220 is kevés, 380 voltos, három fázisú ún. ipari áramra van hozzá szükség. Egy 380 helyett 24 voltról üzemelő fűrész- és gyalupadnak akkora lenne a motorja, hogy a cucc be sem férne a kisebb hobbyműhelyekbe.
És hogy veszélytelenebb lenne? A 24 volt volt valóban nem ráz, de a hatalmas áramerősség miatt fokozott lenne a tűzveszély. Kisebb zárlat esetén is felizzana, elégne az, ami az arámkört rövidre zárja. Ha most a gyerek bedug egy u-szöget a konnektorba, kicsap a biztosíték. Akkor nem csapna, hanem szépen felizzana a szög...
No, nem az eszemet akartam játszani a fentiekben. Régóta "beletörődtem", hogy emberek sokasága elég jól megvan a technikai és tudományos alapismeretek nélkül. Már nem lep meg, hogy értelmiségi körökben bunkónak számít, aki nem tud egyetlen Ady-sort sem idézni, nem nem bunkó az, akinek fogalma sincs Ohm képletéről és arról, hogy mi a VPS.
A teljesítmény, feszültség és áramerősség összefüggésének fejtegetésével sem természettudományos műveltségemet akartam bizonyítani. Mindez ugyanis általános iskolai tananyag.
Végül: ha gyorsan és pontosan meg akarjuk tudni, hogy adott feszülség és áramerő mekkora teljesítményt eredményez, vagy hogy egy bizonyos teljesítmény eléréséhez adott feszültség mellett mekkora áramerősség szükséges, használjuk ezt a neten talált remek kis kalkulátort.
tudomány, elektrotechnika, tech, volt, amper, watt, ohm törvénye, vps bérlés, szerver hosting
A szervergép mint olyan eléggé durván materiális jelenség. Jó esetben bazi nehéz, jókora és csupa fém. Világít és zümmög. Primer tárgyiság. Aztán jön egy operátor és azt mondja: virtuális szervergép. Meghökkennél, de rátetéz: felhő szerver. Na ne!
Már kevesebb, mint egy hét van hátra a Seonyár2008 keresőszóval indított 2. magyar díjazásos keresőoptimalizáló verseny lezárásáig. Ha a ranglista összeállításának referenciájául nem a Google, hanem a Yahoo, a Live, az MSN, az Altavista, a Gigablast, a PolyMeta vagy sok egyéb kereső szolgálna, akkor bizony én nyerném az első, második, harmadik és esetleg további díjakat is: ezekben ugyanis sorra az én oldalaim állnak az élen a verseny 
Nem azért mondom, de a budapesti