Volt egyszer egy Dzsambalink
képzetes szavak lexikonja - régi játékom átmentett posztjai a NolBlogról (télikert, tömeges sms)
Dzsambalink
írta: tutyi | 2008. aug. 5.
Irodalmi visszatekintés T. nagyhenceg kollégám tudományos munkája alapján, avagy a "dzsambalink" hiteles értelmezése.
A dzsambalinket ismerők számára talán nem mondok e helyt újat, hiszen világirodalmi remekművek igazolják a létezését.
Mégis, nézzünk utána, hogy a világ nagyjainak műveiben hol találhatunk rá erre a nem mindennapos értelemben használt szóra:
"Ki tízszer szólt, ki százszor is kiáltott
Ki dzsambalinkjét oda sem veté
Kit szerelem-láz le nem gyalázott
Égi ágyát csak ollyan vetheté."
Sappho soha nem találkozott ugyan Afroditével, de feltételezte, hogy nem tetszene neki az orra. Eme költeményében a szépség istennőjét ezért negatív jelzőkkel illeti - csakis bosszúból.
"Bamba orromról dzsambalinkelsz, asszony
(Ménkű esz' éngem, mert nem egy királynő)
rút és alig él, de pörögne a szájad
mégsem sebez meg."
A dzsambalinket ismerők számára talán nem mondok e helyt újat, hiszen világirodalmi remekművek igazolják a létezését.
Mégis, nézzünk utána, hogy a világ nagyjainak műveiben hol találhatunk rá erre a nem mindennapos értelemben használt szóra:
Ki dzsambalinkjét oda sem veté
Kit szerelem-láz le nem gyalázott
Égi ágyát csak ollyan vetheté."
Vörösmarty Mihály: A teremtőhöz c. verse egy, a költő által soha nyilvánosságra nem hozott műve.
A költő mélységes megvetése a szerelemisten áldozatai felé a "dzsambalink" szó tudatos használata. Abban az időben ugyanis dzsambalinket vetni a szeretett személy lábai elé annyit tett, mint durván visszaadni egy szerelmi zálogot, csak ez ráadásul csúnya, lilás foltokat hagyott a fiatal leányok szoknyáján.
Vörösmarty Mihály úriember volt: soha nem tett volna ilyet.
Ám a következő sorok is jelenthetnek meglepetést:
A költő mélységes megvetése a szerelemisten áldozatai felé a "dzsambalink" szó tudatos használata. Abban az időben ugyanis dzsambalinket vetni a szeretett személy lábai elé annyit tett, mint durván visszaadni egy szerelmi zálogot, csak ez ráadásul csúnya, lilás foltokat hagyott a fiatal leányok szoknyáján.
Vörösmarty Mihály úriember volt: soha nem tett volna ilyet.
Ám a következő sorok is jelenthetnek meglepetést:
"Én még funfanfark sapkát hordtam
Rosszalkodtam meg vagdalóztam
Hagyja a dzsambalinket kárba
Engem engedjen el a bálba!"
Rosszalkodtam meg vagdalóztam
Hagyja a dzsambalinket kárba
Engem engedjen el a bálba!"
József Attila kamaszkorának meghatározó időszaka a dzsambalink befőzési szertartása volt. Ősszel, mikor sárgába borultak a fák, a kis Attilát édesanyja sokszor kérte, hogy segítsen kevergetni a könnyen odakozmáló dzsambalinket. József Attila viszont szívesebben ment volna bálba. E szülői önkény fölött érzett fájdalma, nem mellesleg kiskamaszos daccal átszőtt dühe szülte ezt a néhány versszakot. A funfanfark sapka egyébként jellegzetesen öcsödi viselet volt: az ősmagyar funfan farkából szőtt könnyű, habselyem anyaga megvédte tulajdonosát a tűző napsugaraktól.
A meglepetéseknek azonban még messze nincs vége:
A meglepetéseknek azonban még messze nincs vége:
"Kevergetem puliszkámat
Addig, amíg meg nem fő,
Dzsambalinkkel feldúsítom,
Jó sok legyen, ez a fő."
Addig, amíg meg nem fő,
Dzsambalinkkel feldúsítom,
Jó sok legyen, ez a fő."
Petőfi szintén magabiztosan utal a dzsambalink konyhai használatára. Titkos receptek alapján a héját kiszárítva remek pipadohány került ki belőle. Erre bizonyítékképpen jöjjön mindjárt egy méltatlanul elfeledett négysoros Kosztolányi tollából:
"Mint akinek húsz dzsambalinkje lett
mélyeket szippantva verselgetek
Bár egy nincs meg, mert elkeveredett...
Mint akinek húsz dzsambalinkje lett."
mélyeket szippantva verselgetek
Bár egy nincs meg, mert elkeveredett...
Mint akinek húsz dzsambalinkje lett."
Kosztolányi Dezső már-már megszállott szárított dzsambalink-gyűjtő hírében állt. Műveiben gyakran említést tett róla, persze, mindvégig olyan szavaknak álcázva, amelyek a köznapi értelemben átlagos jelentéssel bírtak. Nem igazolt információk szerint egy fanatikus rajongó dzsambalink-shopot fog üzemeltetni a Kosztolányi téren, a Feneketlen-tó lombos fái között.
Sappho Afroditéhez írt soraiban a dzsambalink egy különös értelmezésével találkozhatunk. Az ókori irodalom még jegyezte a dzsambalinkelést, mint hosszú szónoklatot egy randa testrészről.
Sappho Afroditéhez írt soraiban a dzsambalink egy különös értelmezésével találkozhatunk. Az ókori irodalom még jegyezte a dzsambalinkelést, mint hosszú szónoklatot egy randa testrészről.
Sappho soha nem találkozott ugyan Afroditével, de feltételezte, hogy nem tetszene neki az orra. Eme költeményében a szépség istennőjét ezért negatív jelzőkkel illeti - csakis bosszúból.
"Bamba orromról dzsambalinkelsz, asszony
(Ménkű esz' éngem, mert nem egy királynő)
rút és alig él, de pörögne a szájad
mégsem sebez meg."
Nem könnyű jó kecskerímet írni. Maga a rím nem annyira nehéz, százával lehet találni olyan kettős alakzatokat, amelyekben ugyanaz a két mássalhangzó cserélődik fel (a klasszikus példa: kaján halász / haján kalász), de hogy az alkotott rím újszerű, maga a kétsoros versike pedig lehetőleg poénos, esetenként - mint nálam - kicsit pikáns is legyen, ahhoz már kevés a puszta szókeresgélés és hangcserebere.