Mit kerteljünk: Jeffrey Friedman és Rob Epstein 2010-es munkája filmalkotásként talán nem lenne eléggé jó, ha nem Ginsberg monumentális költeménye adná a vázát. Ez a váz azonban oly erős, hogy könnyedén (de súlyos léptekkel) viszi előre a filmet, jószerével csak rá kellett akasztani a jeleneteket. Ezek a következő öt síkon futnak.

Az első: 1955. októberében Allen Ginsberg a San Francisco-i Six Gallery-ben, 29 évesen felolvassa az Üvöltést (szép film noir képek egy füstös helyről, a költőt alakító James Franco szuggesztív interpretációja – és hát persze a nagyon ütős szöveg).

A második: 1957-ben, az alig egy évvel a Howl and Other Poems című Ginsberg-könyv megjelenése után a kiadót perbe fogják obszcén mű terjesztése miatt. A tárgyalás jelenetei képezik a második síkot. Ez a szál gyengébb: a nézetek összecsapását én nem tartottam eléggé drámainak, a vádló, a védő és a tanúk szövegei lehetnének feszesebbek (hogy nem eléggé azok, meglehet, az eredeti tárgyalás jegyzőkönyvéhez való hűségből ered.)

A harmadik sík egy magnó-interjú készítésének az epizódjait rögzíti: a tárgyalással egy időben Ginsberg életéről és az irodalomról beszél a láthatatlan riporternek. Életrajzi vallomásainak, elbeszéléseinek egy része – negyedik sík – meg is elevenedik: jól kamerázott, kifejező képek, jó ritmusú vágások. Amit pedig a költő irodalmi felfogásáról mond, az újra csak olyan jelentőségteljes, hogy mindegy, ül-e vagy fekszik, mikrofonba beszél-e vagy kamerába.

A film sejtésem szerint az ötödik síkon bukik el (nem teljesen, de kicsit azért mégis…): ezek a folyton beékelődő betétek nem egyebek, mint színes animációk (durvábban: rajzfilmek), amelyek képileg (lennének) hivatottak megjeleníteni az Üvöltés látomásos világát. Kevés sikerrel: ami a szövegben lélegzetállítóan szuggesztív, fékezhetetlenül áradó, az animációban elbeszélve inkább komikus, vagy legalábbis olcsó.  A súlyos irodalmi szöveg révén közvetített költői víziókat halálos vétek tényleges látványra „lefordítani”, pláne nem primitíven ábrázolt szeretkező párok és repülő angyalok képében. Ezek nem hozzáadnak, hanem elvesznek az élményből. (Egy filmes ellenpélda: Alan Parker Pink Floyd-filmjében – A fal – az animációs betétek kifejezetten jót tesznek a műnek.)

Az egészet együtt szemlélve számomra úgy tűnt, hogy a stiláris sokféleség nem forrt egésszé, a tárgyalás jólfésült jelenetei kizökkentik a múltidézés poézisét, az interjú dokumentarista vonala pedig a maga kis ügyetlenségeivel ugyan megfelel saját műfajának, de egy művészfilm ambícióit alulmúlja (itt csak a remek szöveg menti meg a gyenge képi világot). Az rajzfilmes illesztmények meg egyenesen degradálják a ginsbergi képzetek intenzitását.

És mégis: nemcsak nézhető, hanem kötelezően megnézendő film az Üvöltés: annak is, aki már találkozott az eredeti verssel, de főleg annak, aki most kerül szembe a modern költészetnek ezzel a kibiztosított bombájával.

A film jó. A hiányérzet onnan ered, hogy Ginsberg viszont zseniális.

több film

Üvöltés (Howl), amerikai filmdráma, 2010. Rendezte: Jeffrey Friedman, Rob Epstein; forgatókönyv: Rob Epstein, Jeffrey Friedman; zeneszerző: Carter Burwell, operatőr: Edward Lachman. Szereplők: James Franco (Allen Ginsberg), Jon Hamm (Jake Ehrlich), David Strathairn (Ralph McIntosh), Mary-Louise Parker (Gail Potter), Jeff Daniels (David Kirk professzor).

Meséld el a gyerekeidek

A Holokauszt Emlékközpont oktatási segédanyaga

Célközönség: Tolerancia programok
Salamon András
Meséld el gyermekeidnek…

1. Információ a filmről
Tell Your Children, 2007, rendező: Salamon András, 5 perces, fekete-fehér

Ez a film öt percben mondja el az 1945 telén, a nyilasok által elkövetett tömegmészárlás történetét. A pesti alsó rakparton sorban álló emberek arra várnak, hogy mikor dördül a tarkólövés. Gyerekek, nők, idős emberek. Levetik a ruháikat, leteszik a földre maguk mellé. A nyilasok válogatnak az ékszerek, cipők, kabátok között. Egy négy éves kislány az anyja szoknyájába kapaszkodik. Egy nyilas most elrángatja a mamát és a jeges vízbe lövi. A kislány a vízbe ugrik, a jégtáblákon úszó hullák közé. A lövések nem találják el. Aztán a parton ül vizes ruhában és reszket. Elindul. Magányos sétája hatvan évig tart. A film végén idős asszonyként látjuk. Valami történik megint. Mert a történelem, a közmondással ellentétben, megismétli magát.

2. Vitatémák, értelmezési csomópontok és kreatív feladatok a film megnézése után

A feladatok mellett található jelek magyarázata:

• a feladat megoldásához segédeszköz (kézikönyv, Internet) szükséges
• megfigyelési szempont, bizonyos esetekben újra kell játszani hozzá a filmet, egy- egy helyen megállítani
• írásbeli szövegalkotási feladat
• szóbeli szövegalkotási feladat
• kreativitást, problémamegoldó gondolkodást kívánó feladat

3. Kérdések és fealdatok

a. A film feldolgozásához 13-15 éves diákok számára

1. Kiről szól a film? A zsidókról? Indokold meg a véleményedet!
2. Ha angolul tanulsz, fordítsd le a film címét! Fogalmazd meg, mit vársz a cím alapján. (Ha más nyelven tanulsz, kérdezd meg tanárodat a cím jelentéséről.)
3. A film különleges nyelvet használ – a képek nyelvét. A történetet nem szavakkal beszéli el. Próbáljátok meg párban elmondani egymásnak, miről szól a film.
4. Mutasd be néhány szóval az idős asszonyt. Milyen lehetett az élete?
5. Figyeld meg újra a film befejező jelenetsorát. Sorold fel, mi minden utal a korábban látottakra!
6. Véleményed szerint:
   • Miért alázták meg a fiatalemberek az idős asszonyt?
   • Sejthettek-e bármit is az idős asszony múltjából? Indokold is meg a véleményedet.
   • Jellemezd néhány szóval az idős asszony arckifejezését!
7. Képzeld magad a hazatérő idős asszony helyébe.
   • „Tell your children”
   • Ha szerinted nincs családja: Meséld el egyes szám első személyben szomszédnak vagy barátnőnek. Indokold azt is, miért választottad a barátnőt vagy szomszédot!
8. Képzeld magad az asszony fiának/ unokájának helyébe. Mit és hogyan kérdeznél tőle, amikor hazaért?
9. Játsszátok el a párbeszédet!
10. Gondold végig, te mit éreztél volna, ha személyesen nézed végig a rakparti jelenetet.
11. Az egész filmet a kamera „beszéli” el. Szerinted mi ennek a jelentősége?
12. Milyen jelentés tulajdonítható a kisgyerek-szereplő figurájának?
13. Milyen vizuális eljárások tudatosítják a nézőben, hogy ez a mű semmiképpen sem dokumentumfilm?
14. Az „életút” montázsa milyen vizuális elemekkel utal a különféle történeti időszakokra?
15. Hányféleképpen nevezhető a mű keretes szerkezetűnek?
16. Miért és hogyan tekinthető a mű felhívó jellegűnek?
17. Alkossatok maximum egy oldalas belső monológot arról, hogy szerintetek a filmet záró premier plán „mögött” milyen gondolatok futhatnak át a szereplőn!

b. Kérdések és fealdatok I. 16-19 éves diákok számára

1. Kiről szól a film? A zsidókról? Indokold meg a véleményedet!
2. Fordítsa magyarra a címet. Nézzen utána annak, milyen zsidó vallási ünnephez kapcsolódik a cím. Milyen eseményről emlékeznek meg ezen a napon? Hogyan?
3. Figyelje meg, az emberi beszéd szerepét a filmben.
4. Figyelje meg az anya és a kislány közötti párbeszéd jelenetét. Fogalmazza meg, mit súghatott az anya a kislánynak. Hogyan értelmezi az anya viselkedését? Vajon mi a „normális” viselkedés ebben a helyzetben?
5. Figyelje meg újból a filmben első részében elhangzó, érthető mondatokat. Fogalmazza meg, miért gyilkolnak ezek az emberek.
6. A film középső részében csak lábakat látunk, mégis egy egész élet történetét ismerjük meg. Írja meg a főszereplő élettörténetét a megmeneküléstől kezdve az utolsó jelenetsorig.
7. a. Vitassák meg, mennyire sajátosan magyar vagy egyetemes a filmben felvetett probléma.
   b. Vitassák meg, mi a jelentősége annak, hogy szinte az egész film a Duna-parton játszódik.
8. Keressen összefüggést a film címe és az elbeszélt történet között. Miért és hogyan tekinthető a mű felhívó jellegűnek?
9. Figyelje meg a filmben megjelenő történelmi időszakokat. Melyik évben és hol játszódik a film első része?
10. Gyűjtsék össze, milyen jelképek, utalások segítsenek az egyes történeti korszakok felidézésében. Keressék meg az ismétlődő motívumokat!
11. A film átvezető képsorai érdekesen jellemeznek egy-egy háború utáni korszakot. Miről ismeri fel az egyes időszakokat? Hogyan jellemezné őket a látottak alapján?
12. Az utolsó jelenet többszörösen utal a film első részére. Hiányzik azonban a hatágú csillag. Mennyiben utal e jelkép hiánya a történeti korszak elmúlására? Miért fontos ez az utolsó jelenet értelmezésének szempontjából?
13. A két időszak társadalmi jelenségeinek összevetésével vitassák meg, mennyire jelent veszélyt napjainkban a szélsőségek újbóli megjelenése.
14. Alkossanak maximum egy oldalas belső monológot arról, hogy szerintük a filmet záró premier plán „mögött” milyen gondolatok futhatnak át a szereplőn!
15. A film milyen mozgóképi eljárások révén „lebeg” a dokumentarizmus és a fikcionalitás között?
16. Milyen jelentés tulajdonítható a kisgyerek-szereplő figurájának?
17. Milyen ismétlődő (vizuális, auditív, narratív) motívumok fedezhetők fel a műben?
18. Milyen vizuális eljárások tudatosítják a nézőben, hogy ez a mű semmiképpen sem dokumentumfilm?
19. Az „életút” montázsa milyen vizuális elemekkel utal a különféle történeti időszakokra?
20. Hányféleképpen nevezhető a mű keretes szerkezetűnek?
21. Miért és hogyan tekinthető a mű felhívó jellegűnek?

Békés Anna – Dr. Pécsi-Pollner Katalin