A történtekről én először a nol.hu portálon olvastam, a hírt IRODALMI ÉLET, NÉPI TÁBOR, 2014 címmel osztottam meg a Facebookon.

Még mindig folyik a kölcsönös vádaskodás: Ukrajna, Oroszország vagy az általa támogatott kelet-ukrajnai szakadárok felelősek-e a katasztrófáért. Egyáltalán: kik lőtték le a gépet? Bizonyítékok és ellenbizonyítékok... A legvalószínűbbnek az a verzió tűnik, hogy az oroszbarát szakadárok tették ezt, valószínűleg tévedésből, nem sokkal korábban zsákmányolt BUK rakétarendszerrel. De erre egyértelmű bizonyíték nincsen, mind a lázadók, mind az orosz fél tagadja ezt a vádat. És természetesen vannak más verziók is, ezek egy része összeesküvés-elméletnek tűnik, egy másik részére talán érdemes figyelmet fordítani. 

Mint ismeretes, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járata 2014. július 17-én zuhant le a kelet-ukrajnai Donyeck megye szakadárok kezén lévő részében, a Boeing 777 gépen tartózkodó 298 ember, többségében holland állampolgár, életét vesztette.  Kijev és a nyugati országok azt gyanítják, hogy a szakadárok lőtték le a gépet egy, Oroszországtól beszerzett Buk-üteggel, de Moszkva és a lázadók mindeddig ezt cáfolták. >> kérdések és fejlemények  A maláj gép lelövése körül

Az alább belinkelt írás a maga módján remek, bár a szóhasználata meghökkentő (vagy nem is annyira...). A durva, mondhatni útszéli kifejezés - seggnyaló, seggnyalás - némiképp ellentétben áll az egyébként tárgyilagos elemzéssel. Nehéz megítélni, hogy ha talpnyalót, benyalót, behízelgőt, lakájt írna, nem lenne-e alkalmasabb arra, hogy azokat is meggyőzze, akik eddig ezt másként látták. Így leginkább azok vidor elismerését váltja ki, akik egyfelől a felhozott példák és személyek ügyében hasonlóan vélekednek, másfelől azt gondolják, hogy ezzel a hatalommal és ezzel a talpnyalói garnitúrával szemben már minden hang megengedhető. Ugyanígy kétséges az is, hogy ha az érintettek megbélyegzése, megszégyenítése volt a szerző célja, akkor vajon ettől tényleg megszégyenültek-e. - Ugyancsak vita tárgya lehetne, hogy a magyar publicisztikai írásmód fejlődését tekintve a színvonalat emeli-e vagy mélyebbre süllyeszti az utóbbi időben létjogosultságot nyert és általánossá vált effajta alpári szókimondás. Lásd: Az értelmiség nyelvének útja

Orbán Viktor bukása

Egy optimalizált honlappal elértem, hogy a miniszterelnök nevére keresve az első Google-oldalra kerültem. Holott be se vetettem a keresőmarketing teljes arzenálját. A weboldal látogatottsági statisztikája mindig jól mutatja, hogy a regnáló kormányfő bukása iránt van-e érdeklődés.

Az ukrán kormánnyal, államigazgatással, gazdasági maffiával, a mindent gyökerétől lombjáig átszövő korrupcióval való szembehelyezkedésem picit sem jelenti azt, hogy Oroszország beavatkozásától várnék javulást. Azt viszont jelenti, hogy a Majdan óta szociális, egzisztenciális és morális katasztrófa felé sodródunk és hogy bizonyos politikai és gazdasági erők eközben teljesen nyilvánvalóan harcot, háborút, káoszt és hatalmi átrendeződést akarnak és csak azt nézik, maguknak mit kaparhatnak ki ebből. Ha ezeket a törekvéseket Nyugat úgy támogatja, hogy az égvilágon semmi, de semmi garancia nincsen sem demokratikus fordulatra, sem az élet normalizálódására, akkor ez a katasztrófába vezető út csak hosszabb és minden területen több áldozatot követelő lesz. Hogy mi lenne a jó megoldást, azt nem tudom megmondani, nyilván az se lenne kedvező végkifejlet, ha Putyin bekebelezné Ukrajnát. De ebbe a mostani folyamatba a belátható időn belüli kilábalás esélye nélkül totálisan belerokkan az ország és a mostaninál is jobban elburjánzik minden, ami szögesen ellentétes a demokráciával, a szabadsággal és a jóléttel.

Az a szomorú, hogy a kisember már ott tart (és egyre inkább ott fog), hogy bárki kezéből elfogadja a diktatúrát és maffiaállamot, ha feltételezi, hogy az majd kirántja a a nélkülözésből, a teljes létbizonytalanságból és hovatovább a halálfélelemből is.

MTI 2014. március 27., csütörtök 12:55

A kárpátaljai magyar fiatalok azért tudnak gyengébben ukránul, mint idősebb nemzettársaik oroszul, mert a szovjet időszakban az oroszok jobban meg tudták kedveltetni a nyelvüket a magyarokkal, mint független államukban az ukránok - írta az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap csütörtöki száma.

Az újság főszerkesztője, Kőszeghy Elemér által jegyzett publicisztikai írás szerint vitathatatlan tény, hogy a negyven évnél idősebb, anyanyelvű iskolában tanult kárpátaljai magyarok döntő többsége jobban tud oroszul, mint a náluk fiatalabbak ukránul. Ennek okát a szerző szerint nem a nyelvtanárokban vagy a nyelvoktatás módszertanában, de nem is a magyarokban kell keresni. A magyarázat szerinte sokkal inkább abban rejlik, hogy a szovjet időszakban az orosz nyelvet, és magukat az oroszokat jobban „el tudták adni” a magyaroknak, mint most az ukránt, illetve az ukránokat. „A háborúk nagy győztese, a forradalmi eszmék mozdonya, Európa hős védelmezője a mongolokkal szemben, világhatalom, az első űrhajós nemzet - sulykolták a fejekbe nap mint nap” - emlékeztet a cikkíró, megjegyezve, hogy maga a nyelv Puskin, Turgenyev, Dosztojevszkij, Lermontov nyelve, s még azt is elhitették, hogy Ivan Fjodorov találta fel a nyomdát, nem Gutenberg. A szerző szerint az ukrán vezetés immár 23 éve „erőből” igyekszik megszerettetni az országban élő más nemzetiségekkel az ukránságot, az ukrán nyelvet. Pedig az ukrán társadalomnak nagyon könnyű lett volna megnyerni a magyarokat, csak meg kellett volna tartania a szimpátiájukat, hiszen az 1991-es népszavazás bizonyította, hogy a kárpátaljai magyarság teljes mellszélességgel támogatta az ukrán függetlenséget, a Moszkvától való elszakadást - mutat rá a főszerkesztő. Szerinte a kárpátaljai magyarok elismerték az ukrán nép igényét a függetlenségre, úgy gondolva, hogy mindkét nép nyomás alatt élt, s ebből kifolyólag remélték, az ukrán többség az ölébe hullott jogokat megosztja a függetlenné vált ország többi nemzetiségével is. De nem ezt tette, egy idő után ellenkezőjére fordult a helyzet, a kisebbségi kérdésekben a puha, esetenként még akár toleránsnak is mondható szovjet ideológiát egy kemény, „Ukrajna és az ukránság mindenekfölött” irányelv váltotta fel - fogalmaz a szerző.

forrás: index.hu

A fenti táblázat 214-ig mutatja a vagyongyarapodást, de:

Frissítés 2022: Mészáros gazdagodása folytatódik

A felcsúti gázszerelő milliárdosnak még sosem volt ilyen jó pénzügyi éve, mint 2021., eddig a bevételi rekordot 2017-ről 2018-ra ugrotta meg, amikor is 140 milliárd forinttal nőtt a vagyona.

És itt akkor érdemes azt is megjegyezni, hogy szakértők számításai szerint Orbán Viktor felcsúti strómanjának 2015-ben, vagyis abban az évben, amikor az előző Fidesz-nagyvállalkozó Simicska Lajossal nyíltan szakítottak addig bizalmas befektetői barátságukkal, még csak 8,4 milliárdos vagyona volt.

De lássuk:

2021-ben 185 milliárd forintvolt a Mészáros-vagyon gyarapodása

- ez azt jelenti, hogy Mészáros Lőrinc

• naponta 507 millió forinttal gazdagodott -
• ami óránként 21,1 millió,
• percenként 351 ezer forintot,
• másodpercenként pedig 5866 forintot jelent.

Eközben a közhasznú befektetések Magyarországon csökkennek.

• A pénzügyi befektetések és pr-cikkek áráról itt olvashatsz.

Sem az első, sem második beérkező levél közlésére itt nem kerül sor, talán nem is lenne ildomos, meg nem is eléggé szórakoztatók - ám annál zavarosabbak. Így a két kimenő levéllel kell megelégednie az ide ritka madárként érkező olvasónak. 

Első válaszlevél

Tisztelt N. Úr!

Kárpáty Zoltán vagyok, Balla D. Károly személyi titkára

 Megbízóm az alábbiak közlésére hatalmazott fel Ön felé:

1. Balla D. Károly részéről bármilyen Önnel történő kommunikáció alapfeltétele, hogy Ön a blogjáról eltávolítja Balla D. Károlynak az ő engedélye nélkül közölt szerzői szövegeit. Erre ezúton fel is szólítom Önt a szerzői jogokról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján.
2. Amennyiben a cikkeire hivatkozó linkek és/vagy a megengedettnél nem hosszabb idézetek formájában ismertetetni, bemutatni kívánja cikkeit, terjedjen ki az ismertetés a http://ungparty.net/blog/2014/03/21/meghamisitottak/ cikkben leírtakra is, ellenkező esetben Ön joggal lesz egyoldalú, tendenciózus tájékoztatással vádolható.

Balla D. Károly felhatalmazott annak közlésére is, hogy a Facebook-topikot egyáltalán nem törölte, nem szüntette meg, az mindenki számára továbbra is szabadon elérhető, csupán Ön került letiltásra oly módon, hogy Ön a továbbiakban Balla D. Károly semmilyen FB-tevékenységét nem észlelheti. Jelzem továbbá, hogy a topikban megszólalt személyek közül egyedül az ukrajnai helyzetet mindig reálisan, elfogultság nélkül értékelő Kerekes-Nagy Gáspár úr tartozik BDK baráti köréhez, akinek véleményét egyébként ő maga is osztja abban a tekintetben, hogy az Ön blogja őszerinte is "nagyon beteg", értve ezen azt, hogy megengedhetetlenül egyoldalú, emellett igencsak zavaros, igénytelenül összelapátolt, és mind kinézetében, mind tartalmában felettébb visszataszító.

 Tisztelettel

Kárpáty Zoltán

Második levél

Kedves N. Úr,

felhatalmazásom van a kibontakozott ügyben BDK rövid, ám elmondása szerint bizalmas válaszát közölni Önnel, amelyet én ugyan nem értek, de minden bizonnyal megvan a jó oka annak, hogy megbízóm ennek a rövid közleménynek a továbbításával bízott meg.

A számomra érthetetlen üzenet így hangzik:

NYASGEM

Változatlan tisztelettel

Kárpáty Zoltán

személyi titkár

---

a címzett egy szemellenzős és zavaros fejű oroszbarát blogger, neve fentebb kezdőbetűjével helyettesítve.

Nincs szomorúbb dolog a háborúnál

Az ukrajnai polgárháború első kárpátaljai áldozatát kísérték utolsó útjára június 16-án Beregszászban. A Városi Tanács képviselőjének információi szerint mesterlövész végzett a részben magyar származású önkéntes deszantossal, akinek holttestét repülőgéppel szállították Harkovból Lembergbe, majd autóval vitték tovább a szülővárosába. Helyi vállalkozók nyújtottak anyagi támogatást a temetési költségekhez. A fiatalembert katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra. Popovics Roland július 22-én töltötte volna be huszadik életévét.

- majdhogynem ezt mondta L. Simon László, a szerethető avantgárd költőből lett pöffeszkedő kultúrpolitikus. Akinek nevéhez pl. a Kossuth tér visszahorthysításának terve (mint egyéni képviselői indítvány) fűződik. Szinte semmivel nem értek egyet, amit az utóbbi években ír és mond, de most kivételesen igazat szólott. Az index.hu írja:

„Az a 800 millió forint, amelyet nagyrészt nyomtatott folyóiratok kiadására fordítunk, teljesen értelmetlen” – válaszolta L. Simon, aki korábban a Kortárs szerkesztője volt. „Az Alföld, és egyéb nagy múltú folyóiratok 500 példányban jelennek meg, az eladott példányszámról pedig nem is beszélek. Egy olyan technológiai váltáson vagyunk túl, amelyet képtelen volt a magyar nyomtatott folyóirat-kultúra szerkesztő és kiadógárdája magáévá tenni, hogy azt az egyébként hihetetlen értékes tudást átmentse egy másik közegbe.” Ezért az NKA-s támogatás 80%-a nyomdaszámlára megy L. Simon szerint, aki egy az egyben megszüntetné a támogatást. „Azt kellene mondani, hogy csak online kulturális lapot támogatunk, eltekintve a képzőművészeti lapoktól, amely egy speciális szegmens. Azt tudom, hogy ez ma skandallum, és a status quo ellen megy mélységesen, de úgy kellene kiírni ezeket a pályázatokat, hogy minden olyan folyóirat, amely eddig papíron jelent meg, az hat példányban megjelenhet digitális nyomdában, mert a papír, mint adathordozó bizonyította az időtállóságát. Egyébként azonban csak elektronikus megjelenést támogatunk.” L. Simon úgy látja, a folyóiratoknak szellemi műhelyként kellene működniük, és az általuk fontosnak tartott műveket eljuttatniuk a közönséghez. A második feladatukat azonban képtelenek ellátni a mostani nyomtatott folyóiratok. „Tudom, hogy drasztikus az álláspontom, de az idő ezt fogja igazolni” – zárta a vitát L. Simon.

Persze felháborodás lett. Pl a facebookon. Irodalmár kolléga kifakadására írtam válaszul:

lacival úgy általában semmiben nem értek egyet, de kivételesen absz. igaza van. akár támogat az nka, akár nem, 15-20 év múlva a nyomtatott irodalom (folyóirat is, könyv is) múzeumi tárgy, illetve csak gyűjtőknek szánt ritkaság lesz. tökéletesen alkalmatlan arra, amire a net előtt kiválóan alkalmas volt. én már évek óta csak undorral tudok papírhoz érni.

Mint ahogy évek óta mondom, írom.. Egy 7 évvel ezelőtti tanácskozáson mondtam kb. ugyanezt. Akkori naplómból: "Szokásom szerint elmondtam, hogy az internet és a nyomtatás szembeállítása idővel okafogyottá válik, mert a könyvnyomtatás és a papíralapú irodalom meg fog szűnni, átadva helyét a minden szempontból alkalmasabb digitális kiadványoknak. Mészáros Sándor irodalomkritikus a közönség soraiból azt mondta, ezek demagóg és veszélyes nézetek..."

Szakértői vélemény szerint Ukrajnában a krízishelyzet megoldására befektetők számára a diverzifikáció és a honlap optimalizálás lehet. Az első lehetőséget ad kevésbé kockázatos befektetői portfólió felépítésére, utóbbi révén mód nyílik arra, hogy az ukrajnai vállalkozás honlapja, webes brendje a keresőmarketing segítségével magas látogatottságra tegyen szert. Ehhez természetesen a vállalkozásnak minőségi szolgáltatást is nyújtania kell, ám hogy ez a szolgáltatás maximális online jelenlétre tegyen szert, abban már a keresőoptimalizálás segítheti a legtöbbet.

Az Ungparty mind a diverzifikációs portfolió felépítésére, mind a honlapoptimalizálás teendőinek elvégzése ismeri a megfelelő megoldást. Ezek révén az ukrajnai krízis kockázatai enyhíthetők.

tudatosan maradok ki ezekből a vitákból, de ha már ungvár... folyamatos értetlenséggel figyelem több nyugati és budapesti liberális gondolkodású barátom és ismerősöm megnyilatkozásait, véleményét az ukrajnai helyzetről. erős véleményem az, hogy vágyaikat és reményeiket vetítik rá a valóságra, illúziókat táplálnak mind a helyzet megítélésében, mind - és szerintem leginkább - a fejleményeket illetően. ukrajnában nem történt demokratikus fordulat és ilyenre egyelőre esély sincs. nem történt meg a korrupció visszaszorítása, és erre esély sincs. nem csillapodott a nacionalizmus, és erre esély sincs. ellenkezőleg, a tendenciákat tekintve én a negatív folyamatok további megerősödésére számítok. de bár ne lenne igazam.

percre sem gondolom, hogy putyin demokratikus ukrajnát akarna, mint ahogy valószínűleg ukrajnát magát se nagyon akarja; az ukrajnával szembeni ellenérzéseim egyáltalán nem jelentenek oroszpártiságot. abban igazad van, hogy mi lenne esély a kárpátaljai magyarok számára, én pont ennek az esélynek a bekövetkezési valószínűségét látom csökkenni (nem pedig emelkedni) a majdan óta.

Nemrégiben készítettem egy honlapot Ungvárról, soknemzetiségű szülővárosomról, amely ezeken a neveken ismert a más-más nemzetiségű emberek számára: Ungvár - Uzhhorod - Унгвар - Užhorod - Ужгород - Uzhgorod - Ungwar - אונגװיר - Ungvir - Ingver - Yngvyr - Ujgorod - Uzsgorod - Uzshorod, Ungográd, Hungvár, Ungovár. Mesterkedésem nem teljesen önzetlen: szeretnék a városnévvel és annak különböző írásmódjaival a Google találati listák élmezőnyébe kerülni. Erre van is némi esélyem, mert lassan rájöttem arra, hogy a nagy keresőmotor a 2013 őszén érvénybe léptetett új szempontrendszerével milyen honlapokat részesít előnyben, illetve hogyan kell honlapoptimalizálást és linképítést végezni annak érdekében, hogy weblapunk pozíciókat szerezzen.

Például úgy, hogy a weblapot felkészítjük arra, hogy bizonyos egész mondatos kérdésekre kimerítő választ adjon. Az én Ungvár-szájtomtól például meg lehet kérdezni,  hogy végül is Hány esztendős Ungvár városa? - a Gugliban ezzel már a 2. helyen parádézik - és meg is adja rá az adekvát feleletet:

Ungvárról az első írásos említés a Gesta Hungarorumban található. Anonymus szerint a Vereckei-hágón átkelt magyar seregek 894-ben hódították el Ungvárt a nagymorvai Laborc fejedelemtől. A krónika arról számol be, hogy Álmos Ungváron adta át fiának, Árpádnak a fővezérséget. Ha ezt elfogadjuk és az említett évszámtól eredeztetjük Ungvár létezését, akkor 2014-ben Ungvár 1120 éves. Ámde Anonymus közlésének a hitelessége kétségbevonható, sokkal valószínűbb hogy a városalapítás a honfoglalás utánra, valamikor a X.–XI. század fordulója körüli évekre tehető. Bizonyos, hogy a Szent István által alapított várispánságok egyike Ungvár volt, amelyhez 18 község tartozott. Ám ebben az időben városról még nem, inkább csak a vár létezéséről beszélhetünk. Ungvárt a XIV. századtól kezdték városnak nevezni. Így Kárpátalja jelenlegi központját vára alapján tekinthetjük nagyvonalúan kb. ezer évesnek és kissé szigorúbban 700-800 évesnek is. Az 1120 esztendős múlt inkább csak legendának tekinthető.

Röviden tehát: bár a Gesta Hungarorum szerint Ungvár (vára) 1120 éves, de Anonymus hitelessége kétséges, valószínűbb, hogy a városalapítás a honfoglalás utánra, a X.–XI. század fordulója körüli évekre tehető. Nagyvonalúan Ungvár kb. ezer, szigorúbban véve kb. 700-800 esztendős. A seo keresőoptimalizálás vonatkozásában mérvadó weboldalam legalábbis így tudja és ezzel az adattal kíván a Google találati listáin helyezést szerezni